Az a megállapítás, hogy ami valakinek már felesleges, az másoknak kincs lehet, nem csak a bolhapiacok örök érvényű filozófiája. Ahogy egyre nagyobb teret nyer a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdése, úgy jelenik meg több iparágban is, hogy nem kell mindent azonnal a kukába dobni, amint lecseréltük egy újabbra.
Ez különösen igaz a mobiltelefonokra vagy tabletekre, ahol a használt készülékek kereskedelme az előrejelzések szerint 2025-re évi 39 milliárd dolláros iparággá duzzad. De hogy lehet megélni lestrapált telefonokból? Kinek kellenek ezek a készülékek? És hogyan jön ki az a statisztika, hogy egy készüléket átlagosan 3 ember használ, mielőtt végleg a szemétre kerül?
Bár a mobiltelefonok ipara nem akkora környezetszennyező, mint például a textilipar vagy a légiközlekedés,
de a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető zöldnek vagy fenntarthatónak. Ezen szeretne változtatni néhány cég úgy, hogy segítenek, hogy egymásra találjon a kereslet és a kínálat. Alapesetben is sokaknál jellemző, hogy a lecserélt, de még használható készülékek valamelyik családtagnál landolnak, mielőtt a fiókban kezdenek el porosodni, de még ezen is lehet csavarni, hogy a lehető legtöbb ideig használjanak egy telefont.
Az egyik legnagyobb cég a mobilok másodlagos piacán a B-Stock, a mobilokkal foglalkozó részleg vezetője, Sean Cleland az Indexnek azt mesélte, hogy kifejezetten nagy a kereslet olyan készletekre, amik vagy használt telefonokat tartalmaznak, vagy megmaradt raktárkészleteket árusítanak ki. Ezt úgy kell elképzelni hogy ők nem darabonként áruljak a telefonokat, hanem nagyobb csomagokban, amiket nem lehet megbontani. Lehet az egy raklapnyi, valahol most megtalált, akár még gyári csomagolásban lévő Samsung Galaxy S8, ami egy évek óta csődbe ment üzlet raktárában porosodott. Vagy 50 kilónyi vegyes használt telefon, néhányuk még talán jó, néhány pedig nem. Ők ezeket egyben értékesítik az ügyfeleknek, és ha valaki azt hiszi, hogy ebből aztán nem igazán lehet nagyot szakítani, az téved.
Alapvetően a telefon egész életciklusát befolyásolja, hogy csúcskészülékről vagy középkategóriás telefonról beszélünk. A csúcskészülékeket átlagosan hárman használják, mire a szeméttelepre kerül. Mivel ezek jellemzően még 5-6 évesen is megbízhatóan működnek, jól ki lehet tolni az élettartamukat. Ilyen szempontból nincs számottevő különbség, hogy androidos vagy iOS készülékekről van szó, mindkét operációs rendszer csúcstelefonjainak sokáig van értéke a piacon.
Leginkább az Apple és a Samsung termékeit keresik a másodlagos piacokon
- mondta a cég vezetője, aki arra is kitért, hogy a középkategóriás készülékek jóval kevesebb időt élnek meg, elég gyorsan, néhány éven belül eljön az a pont, amikor már nem éri meg a javításuk vagy felújításuk. De még ez is azt jelenti, hogy átlagosan két ember használja őket. A szoftverfrissítés sokat jelent, de nem a legfontosabb, hiszen attól még maga a hardver működhet tökéletesen, hogy nem kerülnek fel rá a legújabb, 5G-re optimalizált újdonságok, amivel az adott néhány éves modell úgysem tud mit kezdeni. Az persze nagy segítség lenne, ha biztonsági frissítéseket sokáig kapnának a készülékek.
Talán nehéz elképzelni, hogyan lesz három vagy még több különböző gazdája egy telefonnak, főleg ha valaki nem az a típus, hogy minden évben lecserélje a készülékét. Minden régiónak megvannak a maga sajátosságai, és talán nem is feltétlenül jó a magyar telefonhasználati szokásokra egy amerikai példa, de azért nem is áll messze a magyar valóságtól. Cleland elmondása szerint egy átlagos iPhone, miután kikerül a gyárból, és az első gazdájához kerül, sokszor nagyon gyorsan máris tulajdonost cserél. Konkrétan az első olyan esése után, amiben a készülék akár csak egy kicsit is megsérül. Ilyenkor ugyanis a készülékbiztosítás fejében azonnal cserélik. A telefon visszakerül a szolgáltatóhoz vagy a biztosítóhoz. Ha szerelhető, akkor szerelik, minden adatot letörölnek róla, és nagyjából olyan lesz mint új korában, cseretelefonnak megkapja a következő személy, aki a biztosítási idő alatt összetörte a készülékét. Vagyis máris a második tulajdonosánál van.
Ugrunk az időben, eltelik egy év, kijön az újabb verzió a telefonból, a szolgáltatók és az üzletek pedig elindítják az akcióikat, amikben a tipikus jolly joker, hogy beszámítják a régi készüléket, ha valaki újat vásárol. Az Egyesült Államokban ez bevett szokás arra, hogy minél több új és drága készüléket lehessen eladni, de itthon is gyakran találkozni hasonlóval. A példában említett iPhone-t visszaviszi a tulajdonosa, hogy ráfizessen egy kisebb zsák pénzt, és az újabbat hazavigye. Ekkor jön képbe a másodlagos piac, ahol vagy hatalmas választékban árulnak ilyen használt telefonokat például az Ebayen, vagy egyben, nagy tételben adják el - például a B-Stockon keresztül.
Így kerülhet a harmadik tulajdonosához, aki sok esetben még éveket nyüstöli, és akár újra elviszi beszámítatni a készüléket, amikor újabb használt telefont vásárol.
Ha van olyan hely, ahol imádják a használt készülékeket, azok a fejlődő országok.
Sok országban még nem lehet rendes 4G lefedettségről sem beszélni, ezért az ilyen országokba rengeteg régebbi Apple és Samsung csúcsmodellt adunk el, hiszen azok tökéletesen megfelelnek a célnak.
Sok helyen nincs is arra lehetőség, hogy új eszközhöz jussanak az emberek, ezért szinte a másodlagos piac az egyetlen módja annak, hogy egyáltalán telefonja legyen valakinek. Az árazás is fontos, hiszen elég belegondolni, hogy már akkor is mennyire komoly lesz a különbség, ha kijön egy újabb modell. Ez hatványozottan igaz, ha több évvel ezelőtti készülékről van szó. Dél-Amerika, vagy az ázsiai országok nagy része mind olyan piac, ahol a használt modelleket nagyon keresik.
Sok fejlődő országban maguk a szolgáltatók is ajánlanak használt telefonokat, ezek mind olyan készülékek, amiket átnéztek, ha kellett megszereltek, az adatokat letörölték róla, de használtak. Viszont mivel a szolgáltató felé megvan a bizalom, az emberek előszeretettel vásárolják ezeket.
Vannak, akik soha nem adnának több százezer forintot egy új csúcsmodellért, de egy néhány évvel ezelőttihez jóval olcsóbban juthatnak hozzá. És azok még mindig nagyon jó telefonnak számítanak.
Egyébként környezetvédelem vagy fenntarthatósági szempontok nélkül is izgalmas belegondolni, hogy most iPhone 8, vagy egy Samsung Galaxy S9 - főleg használtan! - mennyire olcsón beszerezhető, és még így is kenterbe veri a tudásuk sok hasonló árú középkategóriás vagy belépő kategóriájú készüléket, aminek a fő előnye csak annyi, hogy új.
De szép számmal vannak azok is, akik megtehetnék ugyan, hogy új telefont vesznek, de egyszerűen nem akarnak. Inkább a használt telefonok piacán néznek körbe, mert tudásban nincs szükségük a legfrissebb csúcstelefonra, viszont feleslegesen nem növelnék az ökológiai lábnyomukat. Ezért nem fektetnek be egy-másfél évre egy új középkategóriás telefonba, hanem használtan vásárolnak előző szériás csúcstelefont.
A terméktől függ, de az iPhone például nagyon sokáig tartja az árát újonnan, vagyis a korábbi modellek is megvásárolhatóak, és nem olyan jelentős, amennyivel csökken az áruk. Viszont az már jelentős, hogy másodkézből mennyivel olcsóbban lehet hozzájutni.
A legtöbb gyártó már 5G-s modellekkel rukkol elő mostanában, miközben nagyon sok olyan ország van, ahol az következő öt évben még biztos, hogy nem lesz jellemző az elérhető 5G.
A másodlagos piacban az a jó, hogy a termék utat talál magának a megfelelő piacra.
A 4G modellek nem a szeméttelepeken végzik, hanem most újabb löketet kaphatnak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy még a legfejlettebb területeken is lesznek nagyon sokan, akik évekig nem tartanak igényt 5G-s telefonokra. Ők valószínűleg olcsóbban jutnak majd a készülékekhez, illetve a másodlagos piacon is várható egy robbanás: nagyon sok, nagyon jó 4G telefon lesz elérhető, miután sokan akarják majd 5G készülékre cserélni az eddigi csúcstelefonjukat.
Ha eddig beszéltünk környezetvédelemről és fenntarthatóságról, akkor nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy mi lesz ezekkel a telefonokkal, amikor már tényleg eljár felettük az idő. A rossz hír az, hogy ilyenkor már tényleg csak a fogyasztón múlik, hogy úgy adja-e végleg a telefonját, hogy azt újra lehessen hasznosítani, esetleg elektronikai hulladékként szabadul meg tőle, vagy simán kidobja a kukába. Az mindenképpen jó hír, ha egy készülék nem csak egy-két évig marad használatban, az is, ha egy fejlődő országba jut használtan, ahol még valaki boldogan használja évekig. Európában vagy az Egyesült Államokban a szolgáltatók többsége nagy hangsúlyt fektet arra, hogy segítsen abban, hogy azoktól a telefonoktól, amiknek már tényleg vége, és nem javíthatóak, felelősségteljesen tudjon megszabadulni a tulajdonosa. Ez a fejlődő országokra kevésbé jellemző, sokaknak esélye sincs arra, hogy úgy váljanak meg a használhatatlan készüléküktől, hogy az a kevésbé szennyezze a környezetet.
Ha valaki három évig használt egy készüléket, egy kicsit már lassú, kicsit karcos, sokszor úgy van vele, hogy ez már a kutyának sem kell - pedig ez nem igaz. Sok cég még így is tud vele mit kezdeni, ezért érdemes megpróbálni, hogy megbízható helyen beszámítják-e új készülék vásárlásakor. Több olyan in-trade promóciót lehet találni online, ahol talán nem fizetnek sokat egy régi és rossz készülékért, de kupont adnak érte, és felhasználják alkatrésznek, vagy a lehető legkörnyezetkímélőbb módon semmisítik meg. A fő cél az lenne, hogy mindenki nézzen utána, hogyan tud még egy kis pénzt csinálni a számára már értéktelen készülékből, mert a másodlagos piac virágzik, és sokkal többen használhatnák ki akár a keresleti, akár a kínálati oldalon.
Ha pedig már nem valószínű, hogy bárhol beszámítják, akkor olyan helyen adja le, ahol megfelelően hasznosítják. Többek között a Fővárosi Állat-és Növénykertben is lehetőség van erre. Hogy hogyan érinti a gorillák eredeti élőhelyét a használt telefonok piaca, arról az Állatkert is folyamatosan igyekszik információval ellátni a látogatókat.
(Borítókép: Egy indiai gazda okostelefonján néz egy politikai eseményt. Fotó: Subhankar Chakraborty / Hindustan Times / Getty Images)