Eddig a világ kutatói már több száz mutációt azonosítottak a koronavírus genomjában, de továbbra sem egyértelmű, hogy ezek milyen jelentőséggel bírnak a vírus veszélyességét illetően. Érdemes egy mondatban tisztába tenni a mutáció jelentését. Amikor egy kórokozó mutációjáról van szó, sokan azonnal kétségbe esnek, mivel azt hiszik, hogy a mutáció révén egy teljesen új, értelemszerűen még halálosabb vírustörzs jön létre. Nos, ez több okból sincs így.
A mutáció mindössze az RNS megváltozását jelenti, akár egyetlen építőkőben (nukleotidban). Ez az esetek nagy többségében nem jelenti azt, hogy a megváltozott vírust indokolt lenne új törzsbe sorolni, sem pedig azt, hogy bármilyen módon is megváltozna a viselkedése.
Sőt, a mutációk a legtöbb esetben rosszat tesznek a vírusnak (és jót nekünk). Természetesen, ettől még ritka esetekben valóban előfordulhat, hogy a mutálódott vírus veszélyesebbé válik, esetleg már nem hatnak rá a korábban hatásos terápiák (bár a koronavírus esetében még nem léteznek bizonyítottan hatásos terápiák vagy oltások).
Utóbbi, kellemetlen mutációkra lehet példa az amit az amerikai Los Alamos-i Országos Laboratóriumban azonosítottak (ez ugyanaz, ahol az atombombát csinálták, csak szólok, kedves összeesküvés-hívők). Erről a mutációról úgy hiszik, hogy
virulensebbé tette a vírust, és mára dominánssá vált (vagyis jobban terjed, mint a többiek).
Az egyre sokasodó vírusgenom-szekvenciák adatbázisában kutakodva fedezték fel ezt a génváltozást, amitől úgy tűnik, gyorsabban szaporodik a vírus, de a tágabb következményei még nem egyértelműek. Azok az emberek, akiket ez a mutálódott vírustörzs támadta meg, nagyobb vírusszámot mutattak a testváladékaikban, ugyanakkor nincsenek arra bizonyítékok, hogy a betegségük ettől súlyosabbá vált volna.
Egy másik kutatásban, ami a koronavírus mutálódásáról szólt, a londoni University College 198 különböző mutációt vizsgált. Erről a vezető kutató, Francois Balloux így nyilatkozott a BBC-nek:
A mutációk önmagukban nem rossz dolgok, és semmi sem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 gyorsabban vagy lassabban mutálódna, mint azt vártuk. Egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy a vírus halálossága és fertőzősége változik-e, akár pozitív, akár negatív irányba.
A Glasgow-i Egyetem vizsgálatában pedig megállapították, hogy az eddig felfedezett mutációk nem elegendők ahhoz, hogy több koronavírustörzsről beszélhessünk. Vagyis nagyon hasonló vírusok fertőznek az egész világon. A mutációk monitorozása azonban rendkívül fontos a vakcinafejlesztés szempontjából. Az influenzavírus például olyan gyorsan mutálódik, hogy évről évre utána kell állítani az oltóanyagot, mert a tavalyi vakcina már veszítene hatásosságából.