Az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) kapcsolatban elég sok kérdőjel övezi még mindig az antitestek kimutatásán alapuló gyorstesztek hatékonyságát. A vérvétellel járó szerológiai tesztek kulcsfontosságúak lennének ugye annak meghatározásában, hogy egy adott személy átesett-e már a fertőzésen. A vírus okozta COVID-19 tüdőgyulladásos betegség világjárványa ellen küzdő kutatók, orvosok szerint az is a fő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy aki átesett már a vírusfertőzésen, annak szervezete termel-e antitesteket, amik megvédik őt egy esetleges újrafertőzéstől.
A kutatók szerint minél több eseten alapuló vizsgálatokra van szükség ezeknek a tisztázáshoz, ezért örömteli, hogy egy friss kutatás viszonylag nagy mintán mutatta ki:
a fertőzöttek szervezete szinte kivétel nélkül termel antitesteket.
A Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány ezért arra ösztönözheti világszerte a kutatókat, hogy minél szélesebb körben végezzenek antitestteszteket, illetve vegyenek részt minél hatékonyabb és olcsóbb tesztek kifejlesztésében.
Sok szó esett már róla, de elevenítsük fel, mik is azok az antitestek. Az antitesteket a szervezet immunrendszere termeli, egy vírusfertőzés ellen harcolva. Ezek olyan, vérben található, nagy méretű fehérjék (immunglobulinok, röviden: Ig), amik egyrészt a szervezetbe kerülő fertőző mikroorganizmusok idegen molekuláit igyekeznek semlegesíteni, másrészt segítenek a testnek egy jövőbeni fertőzés elleni védekezésben is. Ezek jelenléte vérmintából kimutatható.
A koronavírus-fertőzést kétféleképpen lehet igazolni: a polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló genetikai vizsgálat közvetlenül a vírus örökítő anyagát mutatja ki a páciens légúti (légcső vagy orr-torok) váladékából. Ez rendkívül megbízható, de csak akkor ad pozitív eredményt, ha még van a szervezetben aktív vírus – tehát a fertőzés jelenlétéről tudósít. A PCR az a referencia-módszer, ami alapján kimondják, valaki koronavírussal fertőzött-e.
A vérvétellel történő antitestvizsgálat során a vírus ellen termelődő ellenanyagokat mutatják ki, amelyek utalnak a vírussal való találkozásra. Az IgM típusú antitest korábban kezd termelődni, majd mennyisége csökken; a IgG típusú immunglobulin később kezd megjelenni, és tovább jelen van a vérben. A kettő arányából utólag meghatározható, hogy mikor zajlott a fertőzés.
Az újonnan megjelent kínai tanulmány 285 kórházban ápolt COVID-19-es beteg vérmintáinak elemzésén alapul, és a csunkingi orvosi egyetem kutatói arra jutottak, hogy a páciensek immunrendszere az első tünetek megjelenése után két-három héttel termelni kezdte a vírus elleni antitesteket. Azt egyelőre nem tudni, ezért további vizsgálatok tárgya kell legyen, hogy ezek a fehérjék mennyire hatásosak a vírus ellen és mennyi ideig nyújtanak védettséget, de a friss eredmények arra utalnak, hogy
a COVID-19 betegségből felépülő emberek szervezete, immunrendszere jó eséllyel képes egy következő vírusfertőzést felismerni és ellene védelmet nyújtani.
A vizsgálat adatai szerint néhány kivételtől eltekintve a 285 páciens csaknem mindegyikénél ki lehetett mutatni az IgM típusú ellenanyagot: 40 százalékuknál már a tünetek megjelenése utáni egy héttel, két hét múlva meg már 95 százalékuknál. Emellett a vizsgált 285 páciens mindegyikénél kimutatták az IgG típusú antitesteket, amivel a kialakult immunitást szokás igazolni. A kínai kutatók az eredmények megerősítése érdekében további 69 beteg vérmintáit is elemezték, két páciens kivételével húsz napon belül ki lehetett mutatni az antitesteket.
(Borítókép: Christian Hartmann/Reuters)