Március 22. óta több mint 350 ezren töltötték ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai által üzemeltetett magyar adatszolgáltató kérdőívet (MASZK), amelynek válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók.

A covid.sed.hu címen elérhető kérdőívben feltett kérdések arra irányulnak, miként reagál a lakosság az intézkedésekre, felhívásokra. A válaszok segítségével próbálják napi szinten elemezni, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek.

Gyimóthy Tibor, a kutatás szoftveres hátterét irányító professzor szerint nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, mert sok adat birtokában nyújtható pontosabb előrejelzés. Az előző nap tevékenységeire vonatkozó – a járvány alakulása alapján folyamatosan aktualizált – kérdésekre adott válaszok alapján a korlátozó intézkedések enyhítésekor gyorsan meg lehet nézni, hogy annak milyen hatása van a kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből lehet következtetni arra, mi várható a járvány erősödése vagy gyengülése esetén, mondta az egyetemi tanár.

A kutatás eddigi adatait bemutató háttéranyag szerint a járvány első szakaszban az otthonról dolgozók és az egyetemi hallgatók mozdultak ki legkevesebbet, míg a munkájukat lakásuktól távol végzők a legtöbbet. A családosok ugyanannyi időt töltöttek kint átlagban, mint a nem családosok, az otthon elhagyásával járó feladatokat többségében férfiak végezték. A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma.

Az új koronavírus diagnosztizálását nagyban megnehezíti, hogy leggyakoribb tünetei megegyeznek a szezonális influenzával, illetve megfázással. Április vége óta a válaszadók mintegy 20 százaléka tapasztalt magán vagy a vele egy háztartásban élőkön olyan tünetet, amely a koronavírusos megbetegedésre is jellemző. Ezt alapul véve a legdurvább becslés szerint akár hetvenezer embert is megfertőzhetett a vírus az országban, persze valószínűbb, hogy közel sem ilyen magas a valós fertőzöttek száma, mint arra a MASZk is rámutatott pár nappal ezelőtti Facebook-posztjában:

A védőfelszerelés használatáról általánosságban – a válaszok alapján – nem vonható le általános következtetés, de a veszélyeztetett korosztályban, a 65 év felettiek között a használók aránya jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál, olvasható az egyetem hétfői közleményében. (MTI)