Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázadban – olvasható a bajor környezetvédelmi hivatal által közzétett folyómeder-kutatásban. A DanubeSediment elnevezésű projektről, amit egy magyar intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke vezetett, magyarul itt olvashat részletesen.

A kutatás adataiból kiderül: a 19. század óta, amikor a nagy közép-európai folyószabályozások kezdődtek, Európa második leghosszabb folyója nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is. A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.

A Duna most 2857 kilométer hosszú, az 1800-as évek első felében viszont még csaknem 3000 kilométeres volt.

A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét. A tanulmány szerint a Duna-deltába érkező hordalék mennyisége az egykori évi 40-60 millió tonnáról évi 15-20 millióra csökkent. A különbözet a Duna felsőbb szakaszain, a tanulmány szerint főleg a nagyobb erőművek előtt rakódik le.

A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra. A nagyrészt az EU által finanszírozott projektben kilenc Duna-menti ország 14 intézménye elemezte a folyót, a projekt mintegy három évig tartott.