Az Index Iskolatévé második évadában a napokban leadott online biztonsági előkészítők után beleássuk magunkat a programozásba. Úgy válogattuk össze a tananyagot, hogy minden korosztálynak jusson valami, sőt, ne csak a diákok találjanak benne izgalmas újdonságokat.

Annyiban más a helyzet az első évad érettségi előkészítőihez képest, hogy néhány esetben elég egy számítógép a kódoláshoz, néha viszont a foglalkozások egy-egy termékhez kapcsolódnak. A legegyszerűbb Lego WeDo robotokkal például az alsós általános iskolások is jól elboldogulnak, míg a Mindstorms EV3 tizenéveseknek való, és egészen a középiskola végéig sokan használják, hiszen a robot olyan diákoknak kiírt világversenyek főszereplője, mint a First Lego League (FLL) és a nemzetközi robotolimpia, a World Robot Olympiad (WRO).

A legórobotokról és a versenyekről Jámbor Kornél, az Edutus Egyetem projektmenedzsere és a WRO magyarországi főbírója tart előadásokat, ma délután 1-es kezdettel, és a későbbiekben az alapoktól eljutunk a szenzorok és a motorok programozásáig.

„Engem a legórobot-programozás azzal fogott meg, hogy láttam a gyerekeket együtt tanulni és fejlődni, valami újat alkotni apró kicsi darabokból, amit egy programsorral indítanak el, hogy megoldjanak valami feladatot, problémát - mondta Jámbor Kornél. „Ezen az úton nagyon sok élményben van részük, ami lehet negatív is és pozitív is, de ezt együtt, egy csapatként élik meg, tanulnak belőle és mennek tovább. Kijavítják a hibát, fejlesztik a robotot, a programot és magukat is.”

Kiváló lehetőség a problémamegoldást és az analitikai gondolkodást fejleszteni.

„Ha csak belekóstolnánk a legórobotok programozásába, akkor is nagyon sokat tudunk tanulni, de ha komolyabban vesszük, akkor lehetőség nyílik versenyeken elindulni, így akár külföldre is eljuthatnak a lelkes csapatok, és képviselhetik Magyarországot.”

Aki nem akar lemaradni az óráról, kérjen értesítőt itt:

 -

Oké, de mire jó a programozás?

A rövid válasz az, hogy mindenre. Néha észre sem vesszük, hogy alapszinten programozunk, amikor egy rendszerben meghatározunk bizonyos feltételeket, és megmondjuk, hogy ezek teljesülése esetén mi történjen. Még újságíróként is hasznos, van például egy viszonylag összetett emailszűrőm, amivel a nekem szóló meghívókat kiemelem, az Index nyilvános listáira érkezőket viszont elsüllyesztem, mert hetente több tucat ilyen érkezik. Kihívás volt utánajárni, hogy milyen nyelvet beszél a Gmail szűrője, észre kellett venni a változatos címzési szokásokat, és  kísérletezni a zárójelekkel, amíg meglett a várt eredmény, mert nem voltak igazán részletes leírások. Az alábbi szövegben az emailcímeket lecseréltem, de a struktúra pont ilyen:

Egyezik a következővel:

(meghívó (-from:(x-céges_lista@mail.index.hu OR y-céges_lista@mail.index.hu)) (-bcc:(x-céges_lista@mail.index.hu OR y-céges_lista@mail.index.hu)) (-list:(x-céges_lista.index.inda.hu OR y-céges_lista.index.inda.hu)))

Történjen ez: Csillagozás; Soha ne legyen spam; Megjelölés fontosként

Tök egyszerű kis rutin, és legyinthetünk, hogy ez még nem programozás, de az is ilyen egyszerű rutinokkal kezdődik. Bekapcsolunk egy ledet. Elfordítunk egy szervómotort. Éppen az a kódolás egyik előnye, hogy a gyakran ismétlődő, kellemetlenül monoton tevékenységeket kiveheti az életünkből, hogy ezáltal izgalmasabb feladatokkal tudjuk eltölteni az időt. 

Az Index Iskolatévében is hasonló történik majd a következő hetekben. Megtanuljuk például, hogy milyen nyelvet beszél a Scratch környezet, a Lego robot és a Raspberry Pi számítógép, utána pedig kitalálunk ütős kombinációkat, hogy milyen feltételek mellett mi történjen. A közérthető, kimondottan oktatási célokra létrehozott Scratchben könnyen tudunk olyan videojátékot készíteni, mint amilyenek a zsebre vágható kvarcjátékok voltak - erről Koren Balázs tart majd előadásokat. Sőt, MicroBit lapkával akár valódi kvarcjátékot is készíthetünk!

A Rapsberry Pi miniszámítógép programozásához is meg kell venni a terméket, ami 15-25 ezer forintért megszerezhető, attól függően, hogy melyik modellt választjuk, és kell-e venni kiegészítőket - erről Kangyerka András tart előadásokat az Iskolatévén.

„A mai tanulókat a jövő munkahelyeire kell felkészíteni. Amikor néhány évvel ezelőtt az ehhez a feladathoz leginkább megfelelő eszközt kerestük, akkor találtunk rá. Olyan eszközt kerestünk, amivel a diákokat játékos, élvezetes formában tudtuk a számítástechnika, egészen pontosan a programozás felé fordítani. Mindezt úgy, hogy a feladat ne kényszer, hanem játékos, élvezetes szellemi elfoglaltság legyen.” - mondta Kangyerka András.

„Nem elhanyagolható szempont természetesen az az előny, az a tudástöbblet sem, amivel a képzések végén a munkaerőpiacra kilépő diákok rendelkeznek, akik egy-két tanéven keresztül a miniatűr számítógép segítségével bepillantást nyerhettek a robotika, a smart technológia, az IoT világába.”

Minden másra is jó

Többször írtunk az Indexre cikkeket a Raspberry Pi-ről, például azt, hogy lélegeztetőgépet is készítettek vele, és nemrég jött ki a gyártó egy profi kamerával, amit amatőrcsillagász távcsőre vagy mikroszkópra is rá lehet illeszteni, így a kütyü természettudományos témákban is hasznos segédeszközzé válhat. Amióta otthonról dolgozik a szerkesztőség, a képfelismerés lehetősége is érdekelni kezdett: minden nap izgulok, hogy lelopja-e valaki a kerítés tetejéről a család ebédjét, a futárok ugyanis nem szóljanak, és még a csengő is bekrepált. Az új csengő vásárlásánál pedig sokkal izgalmasabb lenne egy képfelismerő rendszer, ami akkor riaszt, ha megjelent a kamera előtt egy óriási fehér folt, az ebéddel teli nejlonzacskó.

Szóval a programozás tényleg mindenre jó lehet. Nem véletlen, hogy az állam is ráállt a témára, és a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válságban programozók hadát szeretnék kiképezni. Ennek része egy ingyenes kéthónapos alapképzés, de a tandíjat kérő akadémiák is felkészültek az érdeklődők rohamára.