Több korábbi kutatás is felhívta már arra a figyelmet, hogy mennyire könnyen és hatékonyan tud emberről emberre terjedni az új típusú koronavírus, érintés, köhögés, tüsszögés, de akárcsak egyszerű légzés útján is. Mindez, tekintettel arra, hogy milyen jók a SARS-CoV-2 vírus túlélési képességei, önmagában elég félelmetes, és meg is magyarázza, miért ilyen nehéz a járvány leküzdése, miért fontos a higiénés és távolságtartási szabályok szigorú betartása.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) honlapján egy új, meglehetősen rémisztő jelentés megerősíti a fentieket. A heti halálozási jelentés részeként előzetesen megjelentetett leírás egy Skagit megyei (Washington állam) tömeges megbetegedést – úgynevezett szuperterjedéses esetet – tárt fel.
A CDC honlapján közölt esetleírás szerint március 17-én értesítette a megyei közegészségügyi hivatalt egy helybéli kórustag, hogy a 122 tagú énekkar több tagja is megbetegedett, feltehetően a koronavírus okozta tünetekkel. Hármójuk esetében a tesztek kimutatták, hogy elkapták a vírust, és kialakult náluk a COVID-19 tüdőgyulladásos betegség. Huszonöt másik kórustag hasonló tüneteket produkált.
A megyei közegészségügyi hivatal másnap bekérte a főként idősekből (átlagéletkor: 69 év) és nőkből verbuvált kórus tagjainak névsorát és telefonos interjúkkal elkezdték lenyomozni a kontaktszemélyeket. Kiderült, hogy korábban két alkalommal, március 3-án és március 10-én próbát tartott a kórus, amint 78 illetve 61 tag vett részt. A március 10-i próbán már volt is egyvalaki, akin már akkor megjelentek a betegség tünetei. Az énekkari próbákat követő napokban 53 fő betegedett meg, 33 kórustag esetében igazolódott a vírusfertőzés, 20 esetében pedig valószínűsíthető, hogy megfertőzte őket a vírus. A betegek közül háromnak olyan súlyos lett az állapota, hogy kórházi kezelésre szorultak, és ketten sajnos bele is haltak végül a betegségbe.
A nyomozás feltárta, hogy a próba két és fél órás volt, és számtalan lehetőséget kínált a fertőzés továbbadására. A kórustagok közel ültek egymáshoz, volt közös rágcsálnivaló (sütik és gyümölcsök), együtt pakolták a székeket próba előtt és után, jó közel, szorosan egymáshoz, és természetesen a hangos közös éneklés is jó alkalmat kínált a vírusnak, hogy az erőteljesen kilélegzett aeroszolokkal a levegőbe jusson és ott továbbterjedjen. A nagy erejű vokalizáció szerepe kétségkívül nagy volt, az ilyen személyeket szuperkibocsátóknak nevezi a szakirodalom, ők a jelen esetben példaként felhozható éneklés során jóval több potenciálisan vírushordozó részecskét tudnak a közös légtérbe juttatni, mint normál hangerővel beszélő társaik. (A Skagit megyei kóruspróbához hasonló, szuperkibocsátókkal súlyosbított alkalmakat pedig szuperterjedéses eseményeknek nevezik a kutatók.)
Az esetből levonható fő tanulság, hogy az új típusú koronavírus bizonyos megfelelő körülmények között igen nagy fertőzési rátával képes terjedni, amihez a szuperkibocsátók és szuperterjedéses események biztosítják leginkább a hátteret. Az ilyenek elleni védekezés alapja továbbra is a személyes kontaktus kerülése, a távolságtartás, az arcmaszk viselése, a higiénés szabályok betartása és betartatása.
(Borítókép: ennek a szöuli gospelkórusnak a tagjai már arcmaszkban és egymástól kellő távolságra tartottak közös templomi éneklést március 8-án. Fotó: Ed JONES / AFP)