Az Egyesült Királyság kutatói elkészítették az Antarktisz partvidéki szakaszain megfigyelhető algásodás térképét. A műholdas megfigyelések alapján 1700 olyan foltot számoltak meg, ahol az algavirágzás zöldre változtatja a hótakarót. 

A kutatók szerint a fotoszintetizáló szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be, és rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, miközben a tápanyagkörforgásban is fontos szerepük van, ezért is lényeges, hogy minél többet tudjanak meg róla. Hiába, hogy ezek az algák a tápláléklánc legalján helyezkedek el, ha megváltoznak, annak a hatásai az egész táplálékláncban megjelennek. 

A legnehezebb feladatot az jelentette, hogy az űrből hogyan lehet kiszúrni az algákat, hiszen a terepen vagyis a hóban sétálva vagy akár a tavakban is könnyen látható a jelenlétük, az űrből ezt sokkal nehezebb észrevenni. A feladatban az Európai Unió Sentinel-2 műholdja segített a kutatóknak, amivel az Antarktisz-félszigetet tudták feltérképezni, eszerint a mikroszkopikus algák nagyjából két négyzetkilométert fednek le, ami a számításaik szerint

Ez a szám a kutatók szerint ráadásul még alul is becsüli az antarktiszi algák szerepét, ugyanis a kutatás csak a zöld algákat kereste, és nem vizsgálta a narancssárga vagy a vörös változatukat, ehhez egészen egyszerűen nem elég érzékenyek a kamerák, illetve a kutatók megoldották ezt a feladatot is a WorldView3 műholddal, de annak képei túl drágák lettek volna, így maradt a Sentinel-2 és a nem pontos becslések. 

Az izgalmas kérdés az, hogy mi történik az algavirágzással, ha túlságosan felmelegszik a terület, hiszen az éghajlati modellek szerint a felmelegedés nem áll le az elkövetkezendő évtizedben, Ez pedig azt jelenti, hogy az alacsonyan fekvő területen eltűnnek az algamezők, ha eltűnik a hótakaró. Viszont a kutatók szerint megjelenhetnek újabb algamezők a délebbre, és magasabb tengerszint feletti magasságokban, azt azonban  a kutatók sem merik megbecsülni, hogy a számuk csökkenni vagy növekedni fog.