A New York Állami Egyetem kutatói olyan embriót hoztak létre, ami javarészt egér, kis részt ember.
Az állat-ember kiméra 4 százalékban emberi sejteket tartalmaz.
A tanulmány szerint még soha nem sikerült elérni, hogy ilyen magas számban tartalmazzon emberi sejtet egy állatembrió, most a kutatásaik viszont azt sugallják, hogy egérembriókban sokféle emberi sejt állítható elő, ráadásul nagyon gyorsan, ami új löketet adhatna a gyógyszerkutatásoknak.
A kutatással kapcsolatban az egyik szerző, Jian Feng, a buffalói egyetem élettani és biofizikai professzora elmondta: az egérembriókban többféle emberi sejtet sikerült előállítani, ezeket pedig potenciálisan felhasználhatják gyógyításra, sejtek és szövetek előállítására. A mostani kutatásban 10-12 őssejtet fecskendeztek be fejlődő egérembriókba, amikből 17 nap alatt több millió sejt fejlődött, ide értve az emberi vörösvértesteket vagy szemsejteket. Ugyanez az emberi embriókban nagyjából nyolc hetet vesz igénybe, a szemsejtek előállítása pedig még ennél is hosszabb időbe telik.
A korábbi hasonló kutatások során csak 0,1 százalék körüli emberi sejtet sikerült felfedezni az egerekben, most azonban Feng azt mondja: lehet, hogy a 4 százalékot még alá is becsülték, mert a technológiájuk nem tette lehetővé, hogy pontosan megmondják, mi az egér-ember sejtek aránya a kimérákban. A csapat azt feltételezte, hogy emberi pluripotens őssejtek (azaz az embrionális őssejtek) úgy viselkednek, mint az egerek pluripotens őssejtjei, és a kettő jól keveredik az egér blasztocisztájában (az a szerkezet, ami az emlősök embrióinak fejlődése közben alakul ki, később ebből fejlődik ki a placenta). Ez az elképzelésük beigazolódott, így lehetővé vált, hogy ilyen magas számban termelődjenek emberi sejtek az egérembriókban.
Nem meglepő módon nem minden kutató tartja etikusnak az állat-ember kimérákkal történő kísérletezést. És bár annak ellenére, hogy emberi szerveket lehet növeszteni transzplantációra, a kutatók szerint jobban meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen kockázatai vannak az eljárásnak.
Feng szerint bár még az elején jár a kutatásnak, a biztató eredmények sokat segíthetnek például abban, hogy olyan kísérleti egereket tenyésszenek ki, amik jobban hasonlítanak az emberre, így hatékonyabban tudják tanulmányozni a betegségeket, például az új koronavírust. Vagy pont az egerek tudnak majd emberi légzőszervi sejteket vagy immunsejteket növeszteni, amiket később használhatnak a gyógyászatban. Később pedig azt is meg lehet nézni, hogy nagyobb állatokon, például disznókon használható-e ez a módszer, hogy emberi szerveket növesszenek például a szervátültetésekhez.