Ha egyszer majd a gyógyszerbiztonsági tankönyvek tanmesét keresnek annak bemutatására, hogy miért veszélyes, ha a gyógyászatban a biztonsági protokollok minden rendelkezését áthágva, fogalmatlan politikusok és dühös laikusok követeléseinek engedve kezdenek tömegesen alkalmazni egy ellenőrizetlen szert, elég lesz egy szót leírniuk: klorokin.
A malária ellen kifejlesztett hatóanyagot (és módosulatát, a hidroxi-klorokint) Donald Trump hájpolta be a köztudatba a járvány korai szakaszában – bár francia büszkeségből Emmanuel Macron is szépeket mondott róla –, de már akkor is csak gyanús vizsgálatok bizonyították hatásosságát a koronavírus-fertőzés ellen. A tudományos közösség kétségbeesetten tiltakozott, ennek ellenére szerte a világon alkalmazni kezdték a szert, és még a WHO is bevette a globális gyógyszerkísérletében vizsgált hatóanyagok sorába (bár megjegyezték, hogy csak az érdeklődés miatt tesznek így, a döntést szakmai érvek nem indokolják).
Azóta rengeteg adat előkerült a klorokinról, amelyek azt bizonyítják: amellett, hogy nem gyógyítja a Covid-19-et, egyes betegeket valószínűleg meg is ölt, mivel életveszélyes szívritmuszavart válthat ki. Ennek – remélhetően – vége, miután a WHO beszüntette a szer tesztelését,
a károkozást azonban már nem lehet jóvá tenni.
A főbb, világszerte használatos szerek, melyeket a hazai terápiás protokoll is tartalmaz, a következők: hydroxichloroquin, favipiravir, lopinavir/ritonavir, tocilizumab, remdesivir. A fenti hatóanyagú gyógyszerekkel és ezekkel együtt adott más gyógyszerek kombinációival folynak vizsgálatok, illetve terveznek a hatásosságot célzó vizsgálatokat és adatgyűjtéseket
– válaszolta május 18-án Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára Kásler Miklós miniszter megbízásából Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselőjének kérdésére, amelyben a koronavírus-betegség elleni Magyarországon kipróbált szereket firtatta. (Éppen aznap jelent meg a New York Timesban egy nagy összefoglaló cikk a szerről, annak apropóján, hogy Donald Trump elnök elejtette, hogy ő rendszeresen szedi, biztos, ami biztos alapon.)
Ez az egyetlen hivatalos megerősítése annak, hogy Magyarországon is használták (használják?) a hidroxi-klorokint a Covid-19-betegek kezelésére. Az Index az információ pontosítása érdekében többször rákérdezett az operatív törzsnél a klorokinra, ahogy egyre gyűltek a vészjósló fellegek a hatóanyag megbízhatósága felett.
Napokon keresztül újra és újra ezt a kérdést küldtük az illetékeseknek a sajtótájékoztató előtt:
Egy államtitkári írásbeli válasz szerint a magyar koronavírus-terápiás protokollban használják a hidroxi-klorokint. Valóban használják? Ha igen, nem jár ez kockázattal, főként miután egyre több tanulmány jut arra, hogy nem használ, sőt komoly mellékhatásai vannak? Miért szerepel mégis a magyar klinikai gyakorlatban, és milyen esetben kerülhet ki onnan? Végeznek a magyar hatóságok, szakmai intézmények vizsgálatot arról, hogy valóban hatékony-e ez a szer?
Egyszer sem válaszoltak.
A klorokin vizsgálatának felfüggesztéséről szóló WHO-hír után is megkérdeztük, azzal együtt, hogy hány embernek adták, hánynál alakult ki szívritmuszavar, és hogyan alakult a kezeltek túlélése. A kérdésre adott válasz soha nem volt sürgetőbb, hiszen az Egészségügyi Világszervezet a sokasodó bizonyítékok hatására mondott le hivatalosan a hidroxi-klorokinról.
A klorokinra a végső csapást egy néhány nappal ezelőtt közölt Lancet-tanulmány jelentette, amelyben sok ezer beteg kórlefolyásának elemzésével kimutatták, hogy a szert kapott emberek gyakrabban haltak meg, mint azok, akik nem kaptak belőle.
Ha nem haltak volna meg sokan a hidroxi-klorokintól, azt is mondhatnánk, hogy az egész zsákutca legnagyobb vesztese Didier Raoult, a marseille-i IHU Mediterrán Fertőzések Intézete mikrobiológus igazgatója. Raoult elismert tudós volt, de a hidroxi-klorokin tönkretette a reputációját,
bár ő ennek még láthatóan nincs tudatában.
Félő, hogy a hibák elismerése helyett az egyre vállalhatatlanabb makacsságot fogja választani, és magát elnyomott szabadságharcosnak állítja be, akinek továbbra is igaza van, csak a politikai és lobbiérdekek elhallgattatják. Raoult és munkatársai közölték azt a tanulmányt, amely annak idején szinte egyedüliként látszott alátámasztani a klorokin hatásosságát a koronavírus-betegség kezelésében. Két hónapja még az egyik lehetséges Covid-19-gyógyszerként írtunk a klorokinról a francia tanulmány hatására.
Ugyanakkor már abban a cikkünkben is szó esett a legismertebb német koronavírus-szakértő Christian Drosten nehezen cáfolható kritikáiról, amelyek a francia kísérlet ezer vérző sebéről szóltak. A fő ellenérv az volt, hogy a hatásosságot alátámasztó kísérletben gyakorlatilag semmit sem tartottak be, amit a gyógyszerkísérletekről az egyetemen tanítanak. Másfajta betegek kapták a gyógyszert, mint a kontrollcsoport tagjai, eltérő súlyosságú volt náluk a betegség, és az átlagéletkoruk is más volt.
Senkit sem győzött meg azonban mindez annyira, mint Donald Trump amerikai elnököt, aki közvetlenül a hipó betegekbe injekciózása előtt ebben a hatóanyagban látta a csodaszert. Saját bevallása szerint folyamatosan szedte ő is. Amikor a bizonyítékról kérdezték, kijátszotta az aduászt:
Készen állnak? Itt van a bizonyítékom: egy csomó támogató telefonhívást kapok miatta.
Az azért nem igaz, hogy ne lenne Amerikában senki Trumpon kívül, aki támogatná a klorokin használatát. Ott van ugyanis a szélsőjobboldal kedvenc orvosi szervezete, az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetsége (AAPS), amely mintha csak előre kitalálná mindig, hogy mit szeretne gondolni az elnök, és előre kiadnak egy azt támogató nyilatkozatot. Miután a hidroxi-klorokint javasolták minden koronavírus-fertőzöttnek felírni, az ezt alátámasztó bizonyítékokról az elnökük csak annyit mondott, hogy sok orvossal beszélt, és mind pozitívan nyilatkoztak róla.
Csak néhány állítás az AAPS korábbi állásfoglalásai közül:
És akkor még szó sem volt a hidroxi-klorokin halálos mellékhatásairól.
Néhány napja a Harvard Egyetem kutatói nyilvánosságra hozták eddigi legnagyobb, minden észszerű megfontolás szerint cáfolhatatlan konklúziójú vizsgálatuk eredményeit a klorokin és hidroxi-klorokin Covid-19 elleni alkalmazásával kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyógyszer nemhogy javítaná az állapotukat, de egyenesen nagyobb veszélybe sodorja a fertőzöttek életét. A Science ezzel a címmel közölt véleménycikket a Harvard-tanulmány megállapításairól:
Hidroxi-klorokin: most már elég?
A Lancetben közölt vizsgálatban több mint 81 ezer beteg adatait elemezték, akik közül 15 ezren kaptak klorokint. Voltak, akik önmagában csak ezt vagy a hidroxi-klorokint kapták, másokat egy másik hatóanyaggal, a macroliddal együtt kezeltek vele. A többi beteg alkotta a kontrollcsoportot, és a két csoport halandóságát hasonlították össze (több más mutató mellett).
Nem kell orvosegyetem ahhoz, hogy értékelni tudjuk az eredményeket. A kontrollcsoport halálozási aránya 9,3 százalékos volt (ők voltak azok, akiknél kialakult a betegség, de nem kaptak klorokint). Ehhez képest a különböző klorokinos csoportok halálozása 16,4-23,8 százalék között mozgott. Tehát mindegyik klorokinos csoport átlaga nagyon sokkal a kontroll fölött volt, a legrosszabb esetben (azoknál, akik hidroxi-klorokint és macrolidot is kaptak), több mint két és félszer annyian haltak meg, mintha nem adtak volna nekik ilyen gyógyszert.
A első, zöld sávok a kontrollcsoport (akik nem kaptak klorokint) halálozását és szívritmuszavar-gyakoriságát mutatják, a többi sáv a különböző klorokinos csoportok adatait jelenti
Hogy miért van ez, arra a második adatsor ad (legalább részleges) választ: a kontrollcsoport tagjainál 0,3 százalékában fordult elő szívritmuszavar. Itt főként idős betegekről van szó, így a 0,3 százalékban előforduló szívritmuszavar nem tűnik furcsán soknak. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy a SARS-CoV-2 vírus alapjáraton, az esetek nagyon nagy hányadában nem okoz szívritmuszavart. Ha a betegnek mégis ilyen tünete van, az más okból alakulhat ki.
Például a gyógyszer miatt. A Lancet-tanulmány összesítése szerint a különféle klorokinos csoportokban a szívritmuszavar előfordulása 4,3-8,1 százalékos volt – vagyis akár a 27-szerese a kontrollcsoporténak.
Még mielőtt ez a tanulmány kijött volna, egy másik marseille-i kutatócsoport magától visszavonta a hidroxi-klorokin és az azitromicin kombinációjának Covid-19-halálozást csökkentő hatásáról szóló tanulmányát. A tudományos eredmények visszavonása rendkívül kínos egy kutatóra nézve, és jellemzően csak akkor lépik meg, ha annyira katasztrofális a helyzet, hogy már nincs semmi más lehetőségük. A franciák nem adtak pontos magyarázatot arra, hogy miért döntöttek a visszavonás mellett. A lektorálás előtti tanulmányt közlő Medrxiv preprintszerveren csupán egy közlemény maradt a tanulmány után:
A szerzők visszavonták a kéziratot, és nem szeretnék, ha mások hivatkoznának arra. A hidroxi-klorokin körüli ellentmondások, illetve a vizsgálat retrospektív jellege miatt szándékukban áll a tanulmányt a lektorálás után átdolgozni.
Didier Raoult azonban nem vont vissza semmit, sőt, beleállt a dologba, és azóta is köti az ebet a karóhoz: szerinte márpedig a hidroxi-klorokin igenis gyógyítja a Covid-19 betegséget, és mindenki más téved (vagy hazudik). Az általa vezetett Mediterrán Fertőzések Intézetének honlapja nagyrészt a klorokint hirdeti, ő pedig videóban támadja a Lancet-tanulmányt. A mikrobiológus egész Franciaországot nehéz helyzetbe hozta dacos hozzáállásával, illetve korábbi, tévesnek bizonyult szakvéleményével. Hazájában hatalmas népszerűségre tett szert, sok ember a koronavírus legyőzőjét kezdte benne látni, Macron elnök személyesen fogadta, és a klorokin alkalmazása a francia Covid-19 kezelési protokoll központi elemévé vált (a világ sok más országához hasonlóan).
Raoult már csak nagyon nehezen tudna jól kijönni ebből az egészből, bár nem is biztos, hogy akar. Videónyilatkozataiból úgy tűnik, hogy töretlen a bizalma a klorokin iránt. Az érvei viszont egyre halványabbak, hétfőn például azzal söpörte le a 80 ezer ember adatainak feldolgozásával született Lancet-tanulmányt az asztalról, hogy
Hogyan változtatná meg egy zavaros, „big datán” alapuló vizsgálat azt, amit [a saját szemünkkel] látunk?
Amikor egy kutató csak a saját szemének hisz, az előítéleteit cáfoló adatok helyett, az a tudományban egyenes utat jelent a süllyesztőbe. „A kórházunkban már 4000 beteget kezeltünk, és senki sem gondolhatja, hogy változtatni fogok [a kezelésükön] csak azért, mert vannak emberek, akik a big data [kutatásokat végeznek], ami nem több, mint téveszmés fantázia. Ez semmit sem változtat azon, amit a két szememmel láttam.” Raoult többször hangoztatta, hogy a hidroxi-klorokin „véget fog vetni a járványnak”, de egyre kevesebben veszik őt komolyan.
Mindez nem jelenti azt, hogy a klorokin, illetve a hidroxi-klorokin rossz gyógyszer lenne, hiszen előbbi az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb maláriaellenes szer, utóbbi pedig az artritisz (ízületi gyulladás) ellen hatékony. Ez nem véletlen, hiszen alapvetően ezekre a betegségekre találták ki őket. A klorokin rajta van a WHO pótolhatatlan gyógyszereket soroló listáján, hiszen rengeteg ember hal meg a trópusi harmadik világban maláriában.
Az Egészségügyi Világszervezet egyébként a klorokint és a hidroxi-klorokint egyelőre hivatalosan nem mondta ki hatástalannak, illetve veszélyesnek, hanem felfüggesztették a vele való kísérletezést, míg át nem tekintik az eredményeket. Ez a jövő hónap közepére várható, de erősen meglepő lenne, ha nem lenne a szakvélemény elmarasztaló.
A klorokin generikus formájának ára centekben mérhető a fejlődő országokban. Olcsósága miatt is népszerű a Covid-19 ellen – csakhogy nem gyógyítja a betegséget. Amikor Trump elkezdte reklámozni, a rettegő emberek szerte a világon megrohanták a patikákat, és felvásárolták a készleteket. Egy idős arizonai házaspár kólába keverve megitta az akváriumtisztító folyadékot, mert annak címkéjén a klorokinhoz hasonló vegyület nevét olvasták az összetevők között. Egyikőjük elhunyt.
De mindez semmit sem számít ahhoz képest, hogy végül a hidroxi-klorokin legnagyobb rajongója, Donald Trump amerikai elnök is felhagyott a szer megelőzési célú (megelőzésre mondjuk pont soha senki nem javasolta, de ezt most hagyjuk is) szedésével. Ezt nyilatkozta az elnök az erősen jobboldali elkötelezettségű Full Measure című magazinműsornak:
„Befejeztem, egyszerűen befejeztem. Egyébként pedig még mindig itt vagyok... Legjobb tudomásom szerint, még mindig itt vagyok.”
(Borítókép: Gyógyszer ad ki hidroxi-klorokin-tablettákat a Egyesült Államok Utah államának Provo nevű településének egyik gyógyszertárában 2020. május 18-án. A gyógyszer iránt megnőtt a kereslet, miután Donald Trump bejelentette, hogy két hétig klorokin tablettákat szedett a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Fotó: George Frey/AFP)