Ókori római csatahajó roncsait találták meg egy szerb szénbányában – írja a Mining.com. Az elmúlt hetekben több vízi járművet is találtak a sziklafalban, közülük a legnagyobb a római hajó, ami az MTI szerint eredetileg 19 méter hosszú volt. Mivel folyami hajózásra készült, a hajótest feneke lapos, három pár evező és egy háromszögletű vitorla tartozott hozzá, és nagyjából 30-35 ember szállítására volt alkalmas. A kilencméteres elülső részt - amelynek vastag fa oldalai voltak - két kisebb csónak maradványaival együtt találták meg a régészek.
A hajótesten látható javítások alapján a csatahajónak mozgalmas karrierje (vagy több béna kormányosa) lehetett.
A kostolaci szénbánya nyíltszíni fejtésének meredek falából a héten egy kis munkagép emelte ki a római kori hajó elülső felét. A két másik csónak, amit a hajó mellett találtak egy-egy fából voltak kifaragva, ezeket a helyiek használták a Dunán való átkelésre és a római hajók fosztogatására.
A hajó az ókori római birodalom egy virágzó városához, a 45 ezer lakosú Viminaciumhoz tartozott, amelynek kocsiverseny-stadionja, erődítményei, fóruma, palotája, templomai, amfiteátruma, vízvezetékei, fürdői és műhelyei is voltak. A város nagyobb volt, mint a szerencsétlen sorsú Pompeii.
Mindhárom roncsot egy közeli régészeti parkba szállították, de a további ásatások és kutatások a járvány miatt egyelőre szünetelnek.
Miomir Korac vezető régész a Reutersnak elmondta, hogy a vízi jármű a Kr. u. 3. században épült, amikor Viminacium Moesia Superior provincia fővárosa volt a Duna egy mellékfolyója mellett.
A római folyami flotta azért állomásozott itt, hogy megvédje a birodalmat a barbárok betörésétől. Nagyon ritka, hogy ilyen hajóra bukkanunk, különösen olyanra, amely annyira jó állapotban maradt fenn, hogy azt is láthatjuk, hogyan építették
– mondta Korac.
A kilencméteres elülső részt - amelynek vastag fa oldalai voltak - két kisebb csónak maradványaival együtt találták meg a régészek.
A római hajót majd a Kostolac városához közeli helyszínen előkerült több tízezer tárggyal együtt állítják ki, amelyek között vannak arany csempelapok, jádeszobrok, mozaikok és freskók. Találtak ugyanitt mintegy 14 ezer sírt és három mamutmaradványt is. A régészek most egy római hadvezér villáját tárják fel.
A viminaciumi ásatások 1882 óta folynak, de a régészek becslései szerint a város területének csak négy százalékát ismerték meg eddig.
(Ajánlókép: Szerb régészek vizsgálják a római hajó maradványát. Marco Djurica / Reuters)