Index Vakbarát Hírportál

A Wikipédia elrabolta Europát a csillagászoktól

2020. június 2., kedd 21:53 | két hónapja frissítve

Egy égitest holdjának a magyarban használatos nevéről van szó. Az OH világosan leírja, hogy nincs csillagászati szaknyelvi szótár. Következésképp bármilyen gittegylet hozhat döntéseket, amik a helyesírást amúgy nem érintik. Ha a Ganümédész, a Kallisztó és az Ió jó magyarosan, az Európé miért nem? A Wikipédián az egységesség különlegesen fontos követelmény. A négy Galilei-hold neve vagy egységesen magyaros (ahogy azt minden görög név esetén tesszük egyébként), vagy egységesen latinos. De egyet nem lehet közülük kiemelni, hogy csak az legyen latinos.

– pankuš 2015. március 26., 15:05

A Nemzetközi Csillagászati Uniónál dől el, minek mi a szakmában használatos neve. Ettől kezdve, hacsak nincs köznyelvben használatos neve az adott égitestnek, akkor azt látom indokoltnak, hogy az ott nyilvántartott néven emlegessük. Ezt az elvet követve: Io, Europa, Ganymedes, Callisto.

– MrFringilla vita 2015. március 26., 15:23 (CET)

Szomorú jelenségnek tartom, hogy egyes szakmák feltétlenül fontosnak tartják, hogy a saját nevezéktanuk eltérjen az általános helyesírástól. A szakmai nevezéktanoknak arra szabadna csak kiterjedni, hogy minek mi a neve, de hogy azt hogyan kell írni, már nem nekik kéne eldönteni.

– pankuš 2015. március 27., 09:54 (CET)

Már bocsánat, de ezen nincs mit vitatkozni. A hold neve Europa, és kérem, hogy a lap tetején lévő címet is legyetek szívesek átírni Europa-ra. (Nekem nem sikerült, nem ismerem a wikipédia oldalainak minden titkát.) A főszövegben talán sikerült minden helyen Europa-ra javítanom. Ennek oka igen egyszerű: a csillagászatban így használják, nem görögösítik vissza semmilyen mértékben sem, és ezt nem magyarizálják. A 17. században javasolták a nevet, eleve latinos formában. A csillagászati nevek helyes írásmódja több helyen is megtalálható az Űrhajózási Lexikontól kezdve, ezt nem változtathatjuk. A szakma az Űrhajózási Lexikont, illetve ezt a doktori dolgozatot, valamint más, belsős szószedeteket tekint irányadónak. Szeretnénk kérni, hogy a wikipédia is ezt használja, hogy ne a dilettáns művek listájára, hanem a valóban forrásértékű oldalak listájára kerüljön. tehát Callisto, Ganymedes, Io, és Europa... A kivételek és okaik a fentebb idézett művekben megtalálhatók. Amikor magyarosítva lett egy név, annak oka van. (Pl. a Titán szaturnuszholdra magyarul azért tesszük ki az ékezetet, hogy ne lehessen összekeverni írásban a Titan hordozórakétával. De hasonló ok nincs az Europa esetében.) Nagyon sokat jelentene, ha a wikipédia sem terjesztene el saját kútfőből, rossz indokok alapján helytelen írásmódot. 

– Dr. Csizmadia Szilárd (PhD), csillagász. 2019. március 5. 09:03 CET, módosítva 09:13 CET

A csillagászati szaknyelv szótára nem létezik, következésképp nincs mindenképpen használatos sztenderd. Ami van, az OH, amit érdemes elolvasni (211–212. oldal). Röviden azt mondja, hogy latin eredetű nevet latinosan, görög eredetű nevet görögösen, de mindkettőt magyaros átírással, ha ismertebb nevek. Az Európé vitathatatlanul görög eredetű. Ha a latinos alakot akarnánk használni, annak a magyaros írásmódja Európa. Az OH külön kiemeli, hogy a Charon–Kharón és a Junó–Iuno formák is helyesek, csak legyen egységes legalább egy íráson belül a használata. Én az Európét támogatom.

– pankuš 2019. augusztus 20., 21:42

Ezek itt fent csak néhány kiragadott hozzászólás a magyar Wikipédia Európé (hold) bejegyzéséhez tartozó, "Europa vs Európé" vitalapjáról, amiről a Wikipédia átlagos olvasói valószínűleg nem is sejtik, micsoda ellentétek feszülnek rajta egymásnak. A vitalapon több mint hetven hozzászólás sorjázik, és aki veszi a fáradságot, hogy végigolvassa, valószínűleg elég kínosan érzi magát a sokszor személyeskedésbe torkolló, parttalan vita végére jutva. Én egészen addig nem is tudtam a vita létezéséről, míg nemrég az eredetileg Az Európé vizet lövell az űrbe címet viselő cikkre (ami egy MTI által kiadott hír alapján szerkesztett hírügyeleti anyag volt) olvasói levelet nem kaptam a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) Bolygókutató Intézetének csillagászától, a fentebb idézett Csizmadia Szilárdtól.

Ön szerint hogyan kellene írni a Jupiter holdjának nevét?

  • 5655
    Europa
  • 1777
    Európé

Levelében arra kért, hogy írjam át a Jupiter holdjának nevét Európéről Europara, mivel ennek az égitestnek ez a hivatalos, a Nemzetközi Csillagászati Unió által elfogadott neve, a magyar csillagász szakma és az ismeretterjesztő irodalom is ezt használja. "A holdak neveit a mi Holdunk kivételével nem írjuk magyarul, sőt, nem is fordítjuk vissza görögre, marad a gyakran évszázadokkal ezelőtt latinizált változat" – írta Csizmadia Szilárd. Önmagában is elég meggyőző volt amit írt, de egy gyors internetes keresés meg is erősítette, hogy gyakorlatilag csak a magyar Wikipédia használja az Európé nevet, így készséggel javítottam is a cikkben a hold nevét Europa-ra. Amivel akaratlanul máris beszálltam a titkos háborúba.

Mint kiderült, a magyar csillagászok szélmalomharcot vívnak a Wikipédia szerkesztőivel, akik semmilyen érvükre és általuk felmutatott szabályra nem vevők: a csillagászati szavak helyesírási és szakmai szabályait nem követik, a javításokat nem veszik figyelembe. Bár többször átírták már Europára, állandóan visszaírják Európéra a magyar nyelvű szócikkben a nevet. Hogy miképp alakult ki ez az áldatlan helyzet, és mi a csillagászok álláspontja, egy Zoom-beszélgetés keretében fejtette ki Csizmadia Szilárd, Kozma Judit nyelvész, a csillagászati szaknyelv szakértője, Szabados László nyugalmazott csillagász, az MTA doktora és Szabó Gyula, az ELTE Gothard Obszervatórium igazgatója, az MTA doktora. A névsorból jól látszik, mennyire komolyan veszik a kérdést a csillagászok.

"Le szeretném szögezni, hogy nem tudálékosságból vitatkozunk azon, hogyan kellene írni a Jupiter holdjának nevét. Ez egy nagyon hosszú vitalap, és a Wikipédia-szerkesztők részéről van benne számos megjegyzés, hogy az Europa neve görög eredetű, aminek magyar átírása Európé. Ez így is van, csakhogy amikor a Jupiter holdjait Galileo Galilei felfedezte, akkor a 17. századi európai latinos műveltségnek megfelelően latinosan nevezték el, és mi a latinos verziót vettük át" – mondta Csizmadia Szilárd, aki szerint a vitából az derül ki, hogy egy-két ember védi a saját elméletét, sok helyről elővéve mindenféle érveket, és hiába vitatkoznak velük többen is, és hozzák a csillagászati és helyesírási szabályzatokat, szakmai érveket, ajánlásokat, nem lehet velük dűlőre jutni.

Pluto vagy Plútó?

Csizmadia szerint a fő gond, hogy a Wikipédia nem kontrollálja a szerzőit, szerkesztőit, amit súlyosbít az, hogy a magyar Wikipédia jelenlegi gyakorlata a csillagászati neveket illetően következetlen: miközben például a Jupiter négy Galilei-holdját önhatalmúlag magyaros átírással szerepeltetik (Ió, Európé, Ganümédész, Kallisztó), addig más égitestek esetében nem így járnak el. Ha például a Pluto holdjait nézzük, annak ellenére, hogy mindegyik görög eredetű név, sem a Charon, sem a Nix, sem a Hydra, sem a Kerberos és sem a Styx nem magyaros átírással (Kharón, Nüx, Hüdra, Kerberosz, Sztüx) hanem a Nemzetközi Csillagászati Unió által elfogadott néven szerepelnek. Persze elképzelhető, hogy cikkünk megjelenése után ezek is át lesznek írva, és azzal végképp belebonyolódunk a bizarr háborúba.

Általában véve is nagy a kavarodás a Naprendszerünk holdjainak nevei terén, elég ha csak a Hold szócikk felsorolásánál végigfutunk a neveken. Itt egyrészt rengeteg görög név van magyaros átírással, amik viszont már az IAU által elfogadott néven futó oldalakra linkelnek, például: Themisztó - Themisto, Karpó - Carpo, Euporié - Euporie, Karmé - Carme. A legnagyobb kavarodás Jupiter 1908-ban fölfedezett holdja körül van: a felsorolásban mint Pasziphaé szerepel, a saját oldalán Paszifé, miközben Pasiphae az IAU által nyilvántartott neve. Másrészt egy sor görög név latinos átírással szerepel, harmadrészt a nem görög eredetű (latin, hawaii, Húsvét-szigeti) mitológiai nevek teljesen hasraütésszerű módon vagy át vannak írva valamiféle magyarosan hangzó kiejtésre, vagy angolszász átírással szerepelnek – miközben mindnek létezik ugye az IAU által elfogadott, nemzetközileg elismert neve.

De nem is kell az apró, laikusok számára kevéssé ismert holdakig elmenni, elég ha a naprendszerünk jól ismert főszereplőit nézzük. A mellesleg latin eredetű neveket hordozó bolygók, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz természetesen a közismert magyaros átírással szerepel. De mi van a Naptól legtávolabbi bolygóval (abba most itt ne menjünk bele, hogy bolygó vagy törpebolygó, ez megérne egy külön cikket)? Plútó? Pluto? Nahát, az áll a szócikkben, hogy

A kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően a Magyar Csillagászati Egyesület a (...) Pluto alakot ajánlja és használja a magyarosított Plútó helyett, mióta azt törpebolygó kategóriába sorolta a Nemzetközi Csillagászati Unió. A Földrajzinév-bizottság 2010-ben, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének 2015-ös szabályzata a már rögzült Plútó alakról határozott. Jelenleg tehát mindkét írásmód megalapozott, jelen oldalon a Magyar Csillagászati Egyesület által javasolt, latinos formát használjuk, amely a törpebolygók egységes írásmódját követi.

Tehát miközben tízből tíz jó magyar ember az MTA ajánlásának megfelelően bizonyosan ékezetekkel írná le az alvilág istenéről elnevezett égitest nevét, a Wikipédia ebben az esetben pont a csillagászok ajánlását követi. (Csak hogy még inkább összezavarjunk mindent: Pluto a latinos átírása a görög Pluton istennek, akit korábban Hádésznak hívtak a görögök, de akinek római megfelelője Dis Pater).

Ebből az egy példából is kitűnik, hogy a következetlenség keveredik az egyértelmű, kőbe vésett szabályok hiányával, miközben olykor a mitológia és a nyelv is változik, a csillagászati ismereteink gyarapodásáról nem is szólva. "Ebben a helyzetben egyetlen ember tevékenysége komoly zavarokat okozhat. Éppen ezért nagyon tiltják például az egyetemeken a Wikipédia használatát a dolgozatokban, mert nem jó, nagyon egyenetlen forrás. Pedig én a magam részéről tudnám támogatni, nagyon jó lenne, ha lenne egy hatalmas, mindenre kiterjedő internetes enciklopédia – ha a színvonala egyenletesen jó lenne. De ez nem így van." – mondta Csizmadia Szilárd.

A busz neve: Ikarus

"Nekem sem a Wikipédiával van bajom" – tette hozzá Szabados László, aki szerint akkor van gond, ha valaki kizárólagos forrásként használja.

Ami az Europa szócikket és a többit, az Io-t, a Callisto-t, a Ganymede-t illeti, azt le lehet szögezni, hogy ezek az illető égitestek tulajdonnevei, ahogy a más naprendszerbeli holdaknak is megvannak a maguk hivatalos, úgymond anyakönyvi elnevezései. Ezeket a Nemzetközi Csillagászati Unió így használja, ezeket átírni, valaki kénye-kedve szerint magyarosra korrigálni egyszerűen badarság.

Szabados László a magyar járműgyártás ikonikus márkáját, az Ikarust hozta példának: "Eszébe nem jutna senkinek azt Ikarosz alakra átírni, noha a görög mitológiai névnek az a magyaros átírása. Ennek a busznak ez a neve: Ikarus."

"Bonyolult a kérdés, de alapvetően az iskolákban is tanított helyesírásnak a magját az akadémiai szabályozás adja, és minden más erre épül rá és ezt bontja ki" – mondta mindezzel kapcsolatban Kozma Judit, hozzátéve, hogy 

a másik irányban viszont ott vannak a szaknyelvi helyesírási szabályzatok, amik ugyancsak az akadémiai szabályozásra épülnek, azzal összhangban kell legyenek. A probléma az, hogy szegény magyar csillagászoknak nincsen saját szaknyelvi helyesírási szabályzatuk, szótáruk, pedig nagyon rég szeretnének, de eddig mindig lesöpörték őket azzal, hogy á, minek, az égitestek olyanok, mint a földrajzi nevek, azoknak a szabályai szerint írandók.

Pedig a csillagászati nevek nem csak olyan típusú nevek, mint amilyenek a földrazi adatbázisokban szerepelnek, teljesen másfajta nevek és ezzel összefüggésben másfajta problémák, vitatható helyzetek is előfordulnak, magyarázta Kozma Judit.

"Alapvetően, ami a földrajzi neveket illeti, a magyar nyelvben általában meg szoktuk tartani az eredeti, latin betűs formát, kivéve a hagyományos, magyar névvel illetett neveket, mint például Párizs, Bécs, Drezda és így tovább. Tehát a kérdés az, hogy mennyire szeretjük a rendszert és mennyire ragaszkodunk a kivételekhez, és hogyan lehet ezeket az akadémiai szabályozással összhangba hozni" – foglalta össze a még nem létező csillagászati szótárral kapcsolatos gondolatokat a nyelvész.

Az akadémiai helyesírási szabályzat (A magyar helyesírás szabályai című szabályzat és szójegyzék) nem említi az égitestek helyesírásának kérdését olyan mélységben, mint ami például a Jupiter holdjaira vonatkozhatna. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat a szaknyelvi használatra utalja, hogy állapítsa meg ezen égitestek neveinek helyes magyar írását. Innentől kezdve a szaknyelvet használóknak kell megállapítani, hogy ezeket az égitesteket hogyan írjuk

– szögezte le Szabó Gyula. "A szaknyelvet használók, azaz a csillagászok pedig abban a jó helyzetben vannak, hogy van egy nemzetközi szerződésbe foglalt ajánlásuk erre vonatkozóan" – tette hozzá a szombathelyi Gothard Obszervatórium igazgatója, arra utalva, hogy Magyarország 1946 óta a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja (az első magyar csillagászt, Detre Lászlót, 1947-ben fogadta be az 1919-ben alakult szervezet a soraiba).

"Korábban divat volt mindent a saját nyelvünkhöz igazítva leírni, nálunk például Kolombusz Kristóftól kezdve, Verne Gyulán át, Kálvin Jánosig, de más országokban is. Az égitestekhez visszatérve, régebben más nemzetek is olyan neveket adtak, ami nekik tetszett, ami végül a szaknyelvben, az ismeretterjesztésben, és főképp a fordításokban olyan óriási káoszt eredményezett, ami a huszadik századra tarthatatlanná vált. Épp ezért 1918-tól azt javasolja erősen az IAU, hogy mind a szaknyelvben, mind az ismeretterjesztő nyelvben pontosan úgy írjuk az égitestek nevét, ahogy az IAU ezeket nyilvántartja. Ez a nyilvántartás pedig az égitestek latin elnevezéseire épül. Tehát azért Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, mert a Nemzetközi Csillagászati Unió így hívja ezt az égitestet, és azt kéri az összes tagországtól, többek között Magyarországtól, hogy a tudományos és ismeretterjesztő művekben föltételnül ezt az alakot kövessük."

Osiris Lex

Szabó Gyula szerint a probléma részben ott van, hogy az akadémiai helyesírási szabályzat mellett van egy másik helyesírási szótár és szabálygyűjtemény, az Osiris, ami azzal a céllal készült, hogy az MTA által nem szabályozott kérdésekben támpontokat adjon. "Az Osiris a bolygók, holdak neveivel kapcsolatban azt javasolja, hogy a görög eredetű nevek magyar írásmód szerint legyenek átírva, de ez nem lett megkonzultálva a szakmával. Az Osiris szerint tehát a Jupiter holdjait a görög-magyar átírás szerint kellene írni, és ez a javaslat áll szemben a Nemzetközi Csillagászati Unió ajánlásával, ami szerint az egész világon mindenki írja úgy ezeket, ahogy az IAU nagykönyvében le van írva. Na, most ki az erősebb versenyző? A magyar Wikipédia szerkesztőinek, a Europa vitalapon konkrétan két embernek, ez az egyetlen érvük, minden felvetésre ezt rántják elő, hogy az Osiris helyesírási szabályzatban ez és ez áll, és mindig visszajavítják a nevet görögre. Legjobb lenne persze, ha nem született volna ez a zavart okozó ajánlás az Osirisban, így viszont mi annyit kérünk, hogy a nyelvhasználók – a szövegeket írók, így a Wikipédia-szerkesztők is – hallgassanak a szakma művelőire, és korrigáljanak vissza az IAU féle sztenderdeket követő alakra."

Szabados László ehhez annyit tett hozzá, hogy az Osiris szerkesztői is tisztában voltak vele, hogy nem csillagászati szakemberek, és ez is motiválta egyiküket, Laczkó Krisztinát, hogy Kozma Judit csillagászati helyesírásból írt doktori disszertációjának ("Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati és az űrtani szaknyelvben" – Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2013, 243 oldal – innen is letölthető) témavezetője legyen.

Kozma Judit doktori értekezése szabadon elérhető, benne részletesen kifejti, hogy milyen jellegű csillagászati, űrtani tulajdonneveket hogyan célszerű a magyar helyesírási szabályzattal összhangban helyesen leírni, és egy nagyon részletes példatár is van a disszertáció végén

– mondta Szabados László, aki szerint kiegészítve a kevés hiányzó részlettel, akár kodifikálni is lehetne Kozma Judit rendkívül alapos művét, és így megszülethetne az első magyar csillagászati helyesírási szótár és szabálygyűjtemény. De amíg ez nem történik meg, addig is bárki bizalommal fordulhat ajánlásokért a szabadon elérhető doktori dolgozathoz.

"Ami a Naprendszer bolygóit illeti, van egy meghonosodott, már hagyományosnak számító magyaros írásmód, amin nyilván nem akar változtatni senki. A bolygókat tulajdonképpen magyarosítottuk, de a kisebb égitesteket nem. A bolygókból kevés van, cinikusan mondhatnám: ahogy telik az idő, egyre kevesebb, de a kis égitestekből pedig nyaktörő sebességgel egyre több, már félmillió fölött járunk. Tehát nem elvárható, hogy ha mondjuk a 473 528-as sorszámú kisbolygó kap valami soha senki által nem hallott görög vagy római vagy hawaii elnevezést, akkor ne az IAU által befogadott nevet használjuk, hanem elkezdjünk könyvtárazni, hogy akkor azt miképp írta át magyarosan valahol, valamikor, valamelyik mitológiai enciklopédia" – tette hozzá Szabó Gyula, egyben utalva arra is, hogy nemcsak a görög és római mitológiához nyúlnak szívesen a csillagászok, ha a névadásra kerül sor: rengeteg a bennszülött, törzsi mitológiai név is, köszönhetően az egzotikus helyszíneken működő, csillagászati felfedezésekben nagyon aktív obszervatóriumoknak. De az IAU ebben még segíti is a nevek nemzetközivé válását: az új nevekkel kapcsolatban előírja, hogy nem lehet nehezen leírható vagy kimondható a név.

MI avagy a mesterséges ismeret

"Mostanáig úgy voltunk vele, hogy bár nem sikerült meggyőzni azt a két-három Wikipédia-szerkesztőt, nagy baj nem lehet, kevesen olvassák ezeket a szócikkeket, nincs nagy hatásuk. Nos, ennek vége, azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben egyre inkább beférkőzik napi szinten a híradásokba ennek a pár embernek a munkássága" – mondta Szabó Gyula, aki szerint hiába használja a komplett, évről évre több kötetnyi szöveggel gyarapodó magyar ismeretterjesztő és szakirodalom az IAU ajánlásnak megfelelő neveket, egyre jobban, egyre látványosabban terjednek a két-három Wikipédia-szerkesztő által foggal-körömmel védett névalakok. "Pedig a nyelvészetben nem is szeretik az effajta törést. Márpedig itt van egy olyan nyelvi korpusz, a teljes magyar ismeretterjesztő és csillagászati szakirodalom, amiben sehol nincs nyoma a Wikipédiában olvasható neveknek. Úgy képzelem, hogy maguk az Osiris szerkesztői – köztük ugye Kozma Judit doktori témavezetője – sem értenek egyet azzal, ahogy a Wikipédia szerkesztői értelmezik és védik saját hatáskörben minden erejükkel ezeket a magyaros neveket."

Csizmadia Szilárd szerint általánosabb, elvi síkra is lehet terelni ezt az egész kérdéskört: "Azt látjuk, hogy a Wikipédia szerkesztői szembemennek nem is egy, de két szakma képviselőivel.

Fel kell tenni tehát a kérdést, hogy mit akarnak: ismeretet terjeszteni vagy mesterséges ismeretet előállítani?

Az ugyanis nagyon veszélyes is lehet, ha nem fogadják el bármelyik szakma szabályait. Pont nemrég láttam Kennedy elnök magyar lapján azt a forrás nélküli megjegyzést, hogy azért gyilkolhatták meg mert a háttérhatalmak útjában állt. Történészek ezzel egészen biztosan vitatkoznának. Mi válik igazsággá? Először csak a saját okoskodásukat viszik bele a helyesírásba. De később ez el is szabadulhat. Nekem ez a legnagyobb félelmem."

A vén Európa, Europa és Europé

Kozma Judit nyelvészként azt tartaná kívánatosnak, ha minél kevesebb zavar támadna a kivételes írásmódú nevek miatt. "Ha három szóban kellene összefoglalnom egy jól működő helyesírási szabályozás alapját, akkor ezek lennének azok: korpusz, úzus és konszenzus. Vagyis kiindulásként mindenképpen egy megfelelő minőségű és mennyiségű szöveganyag (korpusz) kiválasztása és (legjobb esetben modern korpusznyelvészeti) feldolgozása szükséges, amelynek eredményeként megállapítható a nyelvhasználók írásgyakorlata, az úzus. Szerencsés esetben a hasonló szerkezetek többsége egyező írásmódú lesz, vagyis analógiás sorok állíthatók fel, amelyekhez hozzáigazíthatók a még nem szabályozott vagy az írásgyakorlatban ingadozó írású szerkezetek. A kivételes írású alakok pedig konszenzus alapján vagy maradhatnak kivételesek, vagy belesimulhatnak a megfelelő analógiás sorba. A konszenzus másik fontos eleme pedig, hogy lehetőleg ne térjen el az akadémiai szabályozástól, ne okozzon zavart.

Ami a magyaros versus idegenes írásformát illeti, Kozma Judit két kiegészítést fűzött még hozzá. Az egyik, hogy ugyan a Naprendszer bolygóinak neveit valóban magyarosan írjuk, de például ha űreszközök nevének részeként jelennek meg, akkor megtartjuk a latinos (sőt, inkább angolos) formát: Venus Express. "Másfelől miért ne lehetne, hogy kétféle alak kétféle névre utaljon, mint például a Szabados László említette Ikarosz, mint mitológiai hős, illetve Ikarus mint márkanév, vagy például a Titan mint rakéta és Titán mint a Szaturnusz egyik holdja. Ez az Europa esetében szintén működhet, akár hármas sorral: Európa, mint földrész, Europa, mint a Jupiter egyik holdja és Európé, mint mitológiai hercegnő."

Mit is mond amúgy az akadémia?

A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (2015) a tulajdonnevek írásánál (208.) így fogalmaz:

Az idegen nyelvbeli név is használható a földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében, például: İstanbul, København, Kraków, Napoli, Oradea, Paris, Prešov, Subotica, Wien.

Továbbá (214.):

A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot, például: Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Quasimodo, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Aquincum, Bologna, Buenos Aires, Hawaii, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal.

Az átírás elvei (220.):

Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.

És (221.):

A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást is szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) mindenkor a saját érvényes szabályait követi.

Nos, hogyan írjuk a Jupiter holdjának nevét?

  • 1171
    Europa
  • 191
    Európé

Frissítés: cikkünk megjelenése után az Europa vs Európé vitalapon újraindult az eszmecsere, aminek következményeképp jelenleg az Europa, Io, Callisto és Ganymede holdak nevei az IAU által javasolt formában szerepelnek a magyar Wikipédia szócikkeiben.

(Borítókép: így nézhet ki a Jupiter az Europa hold felszínéről. Kép: NASA/JPL-Caltech)

Rovatok