A magyar Lang György végezte Bécsben a világ első tüdőátültetését aktív vírusfertőzött betegen - írja a Válasz Online, amely interjút is készített az orvossal. A Bécsi Orvostudományi Egyetemet Klagenfurtból keresték meg, mert egy 45 éves, kétgyerekes családanyát már hat hete tartottak műtüdőn (ECMO), élet és halál között lebegett, de a vírus még mindig megtalálható volt a szervezetében.

Korábban kínai orvosok is csak úgy vállaltak tüdőtranszplantációt két koronavírusos betegnél, hogy megvárták, amíg a szervezetben már nem volt megtalálható a kórokozó. Attól tartottak ugyanis, hogy a vírus azonnal megtámadja az új tüdőt.  

A Lang Györgyékhez került beteg nagyon súlyos állapotban volt. A vírus akkora pusztítást végzett, hogy a tüdejébe már csak 20 milliliter levegőt lehetett bepréselni a lélegeztetőgéppel, holott legalább négyszáz milliliterre lett volna szükség. A betegnek gyakorlatilag már nem volt tüdeje, de valamennyi vírustesztje pozitív volt, írja a Válasz Online.

Meg kellett oldani azt a bonyolult problémát, hogy a szervátültetéshez a kilökődés veszélyének megszüntetésére egyrészt el kellett nyomni a beteg immunrendszerét, másrészt erősíteni is kellett azt, hogy a szervezet legyőzhesse a betegséget. A kilencórás műtét sikerült: egy több hete halott tüdőt cseréltek ki egy működő szervre egy még éppen élő emberi szervezetben.

Az orvos elmondása szerint a betegük ébredezőfélben van, már észleli a külvilágot, az új tüdeje jól működik, a vírust már legyőzte, de a felépülése, a normál életbe való visszatérése hosszú lesz. Azóta már olasz orvosok is végrehajtottak hasonló operációt. 

Az interjúból kiderül, hogy a tüdőátültetések hazai gyakorlatát Lang György dolgozta ki, közel hatvan tüdőtranszplantációt végzett, amíg Magyarországon dolgozott. Magyarországról azért jött el, mert egy idő után úgy látta: szakmailag vállalhatatlanok a körülmények. 

A magyar tüdőtranszplantáció a Semmelweis Egyetemhez kötődő Lang György feltételei szerint, de az akkor Kásler Miklós által vezetett Országos Onkológiai Intézet területén felépített klinikán indult be. "Az onkológai intézet munkatársaival nagyon jó volt együtt dolgozni, az intézet menedzsmentje azonban végig ellenséges volt"- mondja az interjúban Lang. Később változott a vezetés, Kásler Miklós 2018-ban  miniszter lett, de a helyzet nem javult.  

Három évig vitorláztam ellenszélben, a mindennapokban ez működött, határhelyzetekben azonban már nem. Amíg csak kutatási projektek blokkolásáról volt szó, elviseltem, de amikor először úgy éreztem, hogy betegeket veszélyeztet az, hogy nem tudom érvényesíteni vezetői elképzeléseimet, nem tudok a szaktudásom alapján gyógyítani, azonnal döntöttem: én ehhez nem adom a nevem tovább.

Lang György azóta Bécsben dolgozik. Érdekes módon Linzben a magyar Langer Róbert professzor végzi a vesetranszplantációkat, Grazban pedig a májátültetéseket a transzplantációs klinika másik korábbi vezetője, Máthé Zoltán professzor. A nagyhírű heidelbergi egyetemen is egészen mostanáig Szabó Gábor professzor vezette a szívtranszplantációs programot.

A helyzet most az, hogy Lang György számos magyar beteget operál Bécsben, mert őket Magyaroszágon nem tudják megműteni, nincs hozzá elég szakember - hangzik el az interjúan. A magyar egészségügy így sok százezer eurót fizet olyan külföldi műtétekért, amiket korábban otthon végeztek.

Lang György az interjúban azt mondja:   

Az országnak szüksége lenne mindarra az innovációra, amit külföldről hazahoznak, de a hazatérők bezavarnak az otthoni feudalisztikus, hierarchikus, kapcsolatokra épülő világba. A kiválóság ezt a középszerűségben érdekelt világot irritálja, mert tükröt tart neki.