Közel 12 millió hektárnyi trópusi esőerdő égett le 2019-ben – írja a Guardian. Ez azt jelenti, hogy hat másodpercenként egy focipályányi erdőt veszítettünk el. Itt nem csak a fák elvesztése jelent problémát, hanem az élővilágé is, aminek az erdő otthont adott. A New York TImes szerint a 2019-ben leégett trópusi erdők 2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, ami több, mint a USA éves földi járműforgalmi károsanyag-kibocsátása.
A Marylandi Egyetem kidolgozott egy gépi tanuláson alapuló algoritmust, ami műholdképek vizsgálatával mutatja be az erdőveszteség mértékét. Ezeken jól látszik, hogy nem csak az esőerdők szenvedtek komoly veszteséget, hanem Ausztrália is: tavaly hatszor annyi erdőt veszítettek el a bozóttüzek miatt, mint 2018-ban. Mivel a tüzek még 2020 elején is égtek, így a 2019-es adatok a teljes pusztításnak csak egy részét mutatják be.
A klímaváltozás miatt nő a tüzek kialakulásának esélye, így Ausztráliának még súlyosabb bozóttűz-szezonokra kell felkészülnie
– mondta Rod Taylor, a World Resources Institute szakértője.
2002 óta állnak rendelkezésünkre adatok a trópusi erdőveszteségekről, ezek alapján 2019 volt a harmadik legrosszabb év, közvetlenül 2016 és 2017 után. A brazil esőerdő veszteség a teljes trópusi erdőveszteség egyharmadát teszik ki. A brazil kormány által kiadott adatok alapján tavaly gyorsan emelkedett a mezőgazdasági területek térnyerése az amazonaszi erdőkkel szemben.
Bolíviában tavaly 80 százalékkal több erdő veszett el (főleg a tüzek miatt), mint eddig valaha. A kormány támogatja a mezőgazdaság terjedését, így valószínűleg sok gazda felgyújtott kisebb fás területeket, hogy földet nyerjenek, de a szél miatt ezek a tüzek átterjedtek a nagyobb erdőkre.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban némi visszaesést tapasztaltak a szakértők, de 2019 még így is a harmadik legrosszabb év volt az afrikai országban. Ghánában és Elefántcsontparton 50 százalékkal zuhant az elsődleges erdőveszteség, Indonéziában pedig az elmúlt 15 évből tavaly tűnt el a legkevesebb erdő. Emögött az állhat, hogy a kormány betiltotta a pálmaolaj-ültetvények számára való erdőirtást, és szigorúan be is tartatja.
Az intézet szerint jól látszik, hogy ha a kormányok erdővédelmi intézkedéseket hoznak, visszaesik az erőveszteség, míg ha ezeket nem tartatják be, vagy ösztönzik az égetéseket, több erdőt veszítünk el. Nemzetközi piaci ösztönzésre lenne szükség ahhoz, hogy a helyzet javuljon. Frances Seymour, az intézet egyik tagja négy lépést nevezett meg, amivel a kormányok segíthetnek:
Sok helyen megnövekedett az illegális fakitermelés, mert a kormányok a járvány miatt megszorító intézkedéseket hozta, valamint korlátozták az emberek utazását.