A Házi Karantén Rendszer (HKR) nevű alkalmazással az otthonmaradásra kötelezettek dönthetnek úgy, hogy nem kérnek a hatósági ellenőrzésből, inkább maguk jelentkeznek be, hogy tényleg otthon vannak, amit az app helyadatokkal és arcfelismeréssel igazol. A cél, hogy az embereknek is kényelmesebb legyen a karantén betartása, miközben a hatóságokat is tehermentesítik. Az app az orvosoknak is segítséget nyújt a karanténban lévő betegeik állapotának követéséhez, és a tervek szerint a várható kórházi terhelésről is képet adhat. A HKR-t egy magyar cég, az Asura Technologies fejlesztette. A cég vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan kerültek ők képbe, miért az ő megoldásuk mögé állhatott be a kormány, hogy működik pontosan az app, és miért nem lehet átverni. Azt is elmondta, terveznek-e kontaktkutató alkalmazást, és hogy működik a maszkdetektáló algoritmusuk.
A házi karantén bejelentése után rögtön hívtam az üzlettársamat, hogy mit tudunk technológiailag hozzátenni a kialakult helyzethez, és elkezdtük egymásnak dobálni az ötleteket. Azt feltételeztük, hogy az egyik legnagyobb teher ma a hatóságoknak, hogy a rendőröknek napi szinten ki kell járniuk ellenőrizni a házi karanténban lévőket, ami később be is igazolódott. Ezen akartunk segíteni a távellenőrzési funkcióval. A következő lépés az volt, hogy az applikáción keresztül kapcsolatot létesítsünk a beteg és háziorvosa között, legalább információáramlás szintjén, ha első körben nem is közvetlenül
– mondta az Indexnek Kiss-Gy. Máté, az Asura Technologies ügyvezető igazgatója a Házi Karantén Rendszer (HKR) ötletének megszületéséről. Az alkalmazás bevezetésének tervére először a jogi hátteret megteremtő május 4-i kormányrendelet utalt, de magáról az appról egészen mostanáig nem sokat lehetett tudni.
A budapesti székhelyű Asurát 2017-ben alapították, azóta Amerikában és Ázsiában is van irodájuk. Mesterséges intelligencia alapú videóelemző szoftvereket fejlesztenek például parkoláshoz és beléptetéshez. A szolgáltatásaik alapeleme az arcfelismerő technológia és a GPS alapú lokációs rendszer, amelyeket eddig az autók és a sofőrjeik azonosítására használtak. Logikus volt, hogy ha a járványhelyzetben segíteni akarnak, akkor is ezekre építsenek, ezért a HKR is ezeken a megoldásokon alapul.
Olyan rendszert akartak, amely a rendőrség hivatalos házikarantén-adatbázisából dolgozik, ezért már az ötletfázisban megkeresték a koronavírus-járvány elleni fellépés összehangolásáért felelős operatív törzset, amely nyitottnak tűnt az együttműködésre. A cég nekiesett a munkának, és az első tervek alapján összeraktak egy néhány perces videót arról, hogy is nézne ki a gyakorlatban a karantén-ellenőrző app. Ez pozitív fogadtatásra talált, így az operatív törzs összekötötte őket az illetékes állami szervekkel. Másfél hétnyi telefonálgatás és levelezés alatt rajzolódott ki, hogy tényleg összejöhet a projekt, de addigra ők már javában fejlesztették az appot. Az ötlettől a kész alkalmazásig rohamtempóban, négy és fél hét alatt jutottak el.
Állami oldalról sokkal lomhább ügymenetre számítottak, de azt tapasztalták, hogy nagyon hamar kaptak reakciót, és rögtön elindulhatott a munka. Az adatbázisokat kezelő IdomSoft, a szerverinfrastruktúrát üzemeltető Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) és az egészségügyi fejlesztésekben közreműködő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is segítőkész volt. Biztonsági szempontból az állami rendszerek védelmét ellátó Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (NKI) közösen szedték darabokra az appot. “Őszinte leszek, nem gondoltam, hogy vezetői és fejlesztői szinten is ilyen nyitottak lesznek az ötletre. Pont úgy lehetett kommunikálni az állami cégek fejlesztőivel, mint ahogy mi szoktuk a saját csapattal, annak ellenére, hogy ezekkel az emberekkel sosem találkoztam személyesen” – mondta Kiss-Gy. Máté.
Az elkészült Házi Karantén Rendszert átadták a kormánynak, így a karanténba utaltak ezzel az appal kiválthatják a rendőri ellenőrzést.
Akinél a hatóság elrendeli a házi karantént, annak kötelező otthon maradni, de maga az app teljesen önkéntes. Aki vállalja a használatát, ahhoz egyrészt nem csönget be akár naponta többször is a rendőrség, másrészt a háziorvosa is könnyebben nyomon követheti az egészségi állapotát.
Fontos, hogy mindenki megértse, hogy az alkalmazás használatával közvetve ugyanolyan embereken segít, mint ő maga, mert így rendőrségi erőforrások szabadíthatók fel és használhatók fontosabb dolgokra. Kell ehhez bizonyos szintű társadalmi érettség
– mondta Kiss-Gy. Máté.
Fontos viszont, hogy aki önkéntesen úgy dönt, hogy az alkalmazást használja a karantén ellenőrzésére, annak ugyanúgy kötelező a karantén betartása, azaz onnantól kötelező használnia az appot, egészen addig, amíg nem dönt úgy, hogy mégis inkább a rendőr járjon ki hozzá. Az app használata mellett szól, hogy a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint aki nem ezt használja, arra a karantén megszegése miatt magasabb összegű bírság kiszabására van lehetőség.
A hivatalos kormányzati tájékoztatóoldal adatai szerint a cikk megjelenésekor 11 172 ember van házi karanténban, így ennyi a Házi Karantén Rendszer potenciális felhasználói bázisa. Az appot mostanáig több mint kétezren töltötték le.
Maga az app nincs túlbonyolítva, mindössze két funkciója van: távellenőrzés indítása és egészségügyi kérdőív kitöltése. Az első a tulajdonképpeni karantén-ellenőrzés, az utóbbi segít abban, hogy a karanténba zárt embert ez idő alatt se hagyja magára az egészségügy.
Nézzük először a karantén-ellenőrzést. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az app véletlenszerű időpontokban értesítést küld, hogy eljött az idő a bejelentkezéshez. A felhasználónak ilyenkor kell magáról életjelet adnia: igen, otthon van, és igen, ő az. Azt, hogy otthon van, a telefonja GPS-e igazolja, azt pedig, hogy ő az, az arcfelismerés.
Ahhoz, hogy minden működjön, először regisztrálni kell. Ekkor a megadott adatok alapján a rendszer ellenőrzi az illetőt az állami házikarantén-adatbázisban. Itt megtalálható a cím, ahol karanténban kell maradnia, az app ezt fogja rendszeresen összevetni az aktuális GPS-koordinátákkal. Ha rendőr visz fel valakit a karantén-adatbázisba, az gyakorlatilag azonnal megjelenik ott. Ha orvos, akkor most még lehet némi átfutási idő a két rendszer között, de Kiss-Gy. Máté szerint ezen már dolgoznak a háttérben az állami rendszerek működtetői, és várhatóan ez is valós idejű lesz. Addig is, ha valaki ilyenbe fut bele, kezdjen bele a karanténba a hagyományos módon, amíg el nem tudja kezdeni használni az appot.
Az ellenőrzés másik eleme az arcfelismerés. A regisztrációkor az app a telefon kamerájával készített szelfit validálja az állami adatbázisokban található igazolványképek alapján. A mindennapos használat során pedig ezzel az először készített szelfivel veti majd össze az ellenőrzésekkor készített képeket. Ha bármilyen technikai probléma merül fel, az Asura munkatársai az apphoz tartozó weboldalon, élő cseten keresztül segítenek.
A távellenőrzési kérések azért jönnek véletlenszerűen, hogy ne lehessen kiszámítani, mikor kell otthon lenni, és így túljárni az app eszén. Na de mi történik, ha az illetőnek esze ágában sincs átvágni a rendszert, csak mondjuk épp a zuhany alatt állt, amikor jött az értesítés? Van-e némi tolerancia az appba építve, vagy arra kell kijönnie a fürdőből, hogy a rendőrség épp rátörte az ajtót?
Az applikáció nem azért van, hogy zaklassa az embereket, hanem hogy segítse azt a folyamatot, amit egyébként is el kell végezni a hatóságoknak az ellenőrzés során. Azokra az emberekre építünk, akik próbálnak együttműködni, és ezzel segíteni a folyamatot
– mondta Kiss-Gy. Máté.
Ha kimaradt egy ellenőrzés, egyszerűen meg kell várni a következőt. Kaphat közben egy telefonhívást az illető, hogy minden rendben van-e, akkor elmondhatja, mi történt. A weboldalon elérhető cseten is lehet majd jelezni, hogy helló, lemaradtam, de itt vagyok.
Az app régebbi okostelefonokon is fut. Androidon a 7-es verziótól működik, mert abba kerültek először olyan erős titkosítási megoldások, amelyekre már mertek építeni a fejlesztők, az iOS-t pedig az 5-ös verziótól támogatják. Hardveresen semmi különösebb követelmény nincs, elég, ha van a telefonnak egy kamerája.
Mivel az app össze van kötve a rendőrségi adatbázissal, csak addig zargat, amíg tart a hatósági karantén, ha annak vége, arról automatikusan értesül, és nem küld több kérelmet. Az önkéntességéből adódik, hogy menet közben is bármikor törölhető. Ha valaki megunja vagy nehézséget okoz neki a kezelése, és törli, de még tart a karanténja, automatikusan visszaáll a hagyományos megoldás, azaz a rendőrök elkezdenek újra kijárni hozzá, hogy ellenőrizzék a karantén betartását.
Arról nem tud Kiss-Gy. Máté, hogy hosszabb távon felmerült-e az app kötelezővé tétele, ha a gyakorlatban is beválik. Annyit azonban megjegyzett, hogy ahhoz az eszközt is biztosítani kellene, hiszen ma sem mindenkinek van még okostelefonja, és nem is kötelezhető arra, hogy vegyen magának.
Az ellenőrzés mellett az app másik funkciója az egészségügyi kérdőív. Az erre adott válaszok egyrészt egyénileg is segíthetnek az állapotfelmérésben, másrészt egy összképet is kiadnak a karanténban lévők egészségi állapotának alakulásáról. A kérdőívet az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) együttműködve állították össze.
Az app az e-recepteket és az orvosi leleteket is kezelő informatikai rendszerrel, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) is össze van kötve. Mint minden digitális távmegoldás, a járvány alatt az EESZT szerepe is felértékelődött. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a korlátozások alatt a háziorvosok a telefon mellett az EESZT használatával tudják elvégezni az alapellátási feladataikat. A megkérdőjelezhető megbízhatóságú gyorstesztekkel kapcsolatban is felmerült, hogy a háziorvosok kifogásolják, hogy a betegeiknél elvégzett tesztek eredménye nem érhető el az EESZT-ben, így az csak nagy utánajárással ismerhető meg.
A RÖVID KÉRDŐÍVET NAPI KÉTSZER LEHET KITÖLTENI.
Az eredmények automatikusan bekerülnek az EESZT-be, ahol a háziorvos bármikor megnézheti őket, és ezzel követheti, hogy változott-e a páciense állapota a karanténban, szükség lehet-e beavatkozásra. Ez különösen azoknál lehet fontos, akik egyedül élnek, így rendszeresen és egyszerűen tudják jelenteni, hogy vannak.
Az egyéni válaszokból az operatív törzsnek belső használatra anonimizált összesítés és térképes, színkódos megjelenítés is készül, amellyel monitorozható, hogyan alakul a karanténban lévők állapota, hány súlyosbodó esetnél várható, hogy ellátásra szorulhat majd. A fejlesztők és a hatóságok reménye szerint ez képet adhat arról, rövid távon mekkora terhelésre számíthat az ellátórendszer, és milyen területi eloszlásban. Ehhez persze az is kell, hogy a több mint tízezer házi karanténban tartózkodó minél nagyobb arányban használja.
Kiss-Gy. Máté szerint hosszabb távon egy komplex távmedicina-rendszer is kiépíthető lenne az app köré. Össze lehetne kötni például hordható eszközökkel, amelyek folyamatosan monitorozzák a pulzust és a testhőmérsékletet, ezt bluetooth-on továbbítják a telefonra, amely ezeket az információkat az appon keresztül automatikusan továbbítja az orvosnak.
Ne legyen így, de ha egyszer újra pandémia lesz, akkorra már ott kell lennie a háttérben egy azonnal bevethető telemedicina-rendszernek is, ami algoritmusok segítségével akár elemezni is képes a beérkező egészségügyi adatokat, hogy ezzel is segítse az orvosok munkáját. A technológia már adott mindehhez, csak szándék és idő kell a kialakításához.
Nemcsak maga az app önkéntes, hanem azon belül az egészségügyi kérdőívek kitöltése is, tehát bárki mondhatja, hogy a rendőri ellenőrzést kiváltja, de az állapotát nem szeretné az alkalmazás segítségével felmérni, illetve a háziorvosának továbbítani.
Az app fejlesztése során nagy hangsúlyt fordítottak az adatvédelemre. Az volt a cél, hogy egy erős állami kontroll alatt álló rendszer álljon fel, ezért az adatok végig az államnál maradnak. Magát az appot és a benne futó technológiákat az Asura üzemelteti és fejleszti tovább szükség esetén, de az adatbázisokat az állami szervek kezelik, ezekhez nem is fér hozzá a cég, nem is jogosultak ezeket az adatokat kezelni, csak egy kapcsolatrendszert építettek ki közöttük.
Az ellenőrzésekkor begyűjtött helyadatokat sem tárolják, csak elküldik összevetésre az adatbázisnak. Az arcfelismerésnél ugyanígy, az arcképekből generált adatok átfutnak a feldolgozást végző arcfelismerő motoron, de az szintén állami kezelésű szerveren fut. Minden adatforgalom titkosított csatornán folyik, hogy senki ne férhessen hozzá.
Az app sem a helyadatokat nem figyeli folyamatosan, sem a kamerát nem kapcsolhatja be bármikor.
Mindkettőre a véletlenszerű távellenőrzési kérelmek megérkezésekor kell engedélyt adni. Bár maga az app sem tárol érzékeny adatot, időkorlátos, azaz egy idő után újra be kell jelentkezni, hogy hozzá lehessen férni a funkcióihoz. Biztonsági okokból képernyőmentést vagy videót sem lehet készíteni benne, ilyenkor egy fekete csík fog megjelenni a felvételen.
A túlterhelődéstől és az esetleges támadásoktól is védik a rendszert. A szerverek fel vannak készítve a nagy forgalomra, az adatokat georedundáns módon (több, egymástól fizikailag is független, földrajzilag máshol elhelyezett szerveren) tárolják. A regisztrációkor sms-ben küldött kódot is kérnek, hogy ne lehessen automata regisztrációkkal szándékosan túlterhelni az appot, és más módokon is csillapítják az állami rendszerekre ráeresztett forgalmat.
Be vannak építve az ügyeskedést kivédő funkciók is. Léteznek módszerek hamis GPS-adatok megadására, de az app érzékeli az ilyen próbálkozásokat, és letiltja az ilyesmivel kísérletező felhasználót, illetve értesíti a hatóságokat a trükközésről. Arcfelismerésnél pedig észreveszi, ha például fényképet mutatnak neki valódi arc helyett, és erről is jelzést küld – úgyhogy aki abban a reményben váltana a járőrökről az appra, hogy azt könnyebb lesz átverni, annak nem is lesz könnyű dolga.
Felmerül a kérdés, hogy ha az Asuránál valamilyen appfejlesztéssel akarták kivenni a részüket a járvány elleni fellépésből, miért nem a fertőzöttekkel kapcsolatba került emberek azonosítására használt kontaktkutató appban gondolkoztak. Ez most a digitális járványkezelés slágertémája, Szingapúrtól Ausztráliáig, a Google-Apple párostól egy magyar cégig világszerte ilyennel próbálkozik mindenki.
Kiss-Gy. Máté elmondta, hogy őket is megkeresték a konktaktutatással kapcsolatban, miután belefogtak a HK-be, de ők a karantén-ellenőrző alkalmazásban nagyobb fantáziát láttak. Annyit azért elmondott, hogy a többféle megközelítés közül inkább azokat a kontaktkutató appokat tartja jó iránynak, amelyek a HKR-hez hasonlóan állami adatbázisra épülnek, mert hitelesebb a rendszer, ha csak igazolt fertőzések alapján működik, nem önbevallással.
Minket is megkerestek ezzel az ötlettel, de jeleztük, hogy most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a házi karantén applikációt minél gyorsabban üzembe lehessen állítani. Ha idő közben készül egy kontaktkutató alkalmazás, ami jól működik, akkor szívesen megnézzük, hogyan lehet összehangolni a karantén appal. De fontos látni, a két alkalmazás teljesen más funkciót lát el.
A kontaktkutató appokkal kapcsolatban egyébként több kritika is felmerült az adatvédelemtől a hatékonyságig. Utóbbit azért kérdőjelezik meg sokan, mert az ilyen appok alapját adó Bluetooth Low Energy (BLE) technológiát nem tartják elég pontosnak ahhoz, hogy megbízható kontaktinformációt adjon; a technológia sok régebbi telefonban nincs is meg, így ezek kizáródnak a kontaktkutatásból; és egyébként se biztos, hogy elegen hajlandók használni az ilyen appokat ahhoz, hogy valóban hasznosak legyenek.
A beszélgetés és cikkünk megjelenése között be is jelentettek egy kormányzati támogatású kontaktkutató appot: a BLE-re épülő VírusRadart egy macedón cég, a Nextsense fejlesztette és ajánlotta fel ingyen több más kormánynak. Az alkalmazás – összhangban azzal, amit Kiss-Gy. Máté is mondott – a visszaélések elkerülése érdekében csak azután értesíti egy felhasználó kontaktszemélyeit, miután az illető fertőzöttségének tényét a járványügyi hatóság is megerősítette.
A HKR-től függetlenül az Asuránál fejlesztettek egy maszkdetektáló algoritmust is, amely bármilyen, hálózatra kötött biztonsági kamerával használható, például arra, hogy bolti beléptetésnél automatikusan kiszúrják, ha valakin nincs maszk, vagy hogy statisztikai célból összeszámolják, hányan viselnek maszkot egy adott területen, és hányan nem.
Mikor arról kérdeztük, szerinte miért pont az Asura appját karolta fel az állam, Kiss-Gy. Máté elmondta, hogy tudomása szerint jó pár másik cég is jelezte, hogy tudna ilyesmit fejleszteni. A döntésben közrejátszhatott, hogy ők jellemzően pénzért kínálták a maguk megoldását, míg az Asura ingyen adta az államnak a licencet, szerinte azonban a gyorsaság is számíthatott.
“Szerintem ott dőlt el a kérdés, hogy mi nem beszélgetni akartunk az alkalmazásról, hanem az első visszajelzés után azonnal nekiálltunk. A fejlesztés indulása után három nappal már videón mutattuk be a funkcióit, öt nap múlva kész volt a keretrendszer, két hétre rá pedig már a kibervédelemnél volt a kód sérülékenységi teszten.”
Az ingyenesség azonban csak a magyar államnak szól.
Már tárgyalnak többek között Bulgáriával, Szlovákiával, illetve dél-amerikai és arab országokkal, például Egyiptommal is, és nekik már piaci alapon kínálják az appot. A társadalmi felelősségvállalás – és persze a nem elhanyagolható reklámérték – mellett így végső soron bevételt is remélnek a fejlesztésből.
Kiss-Gy. Máté szerint azonban emellett mindenkinek közös érdeke, hogy egy következő járványnak már felkészültebben vághassunk majd neki, mert a mostani tapasztalatok alapján felépített rendszereknek úgy kéne működniük, mint a katasztrófavédelemnek: folyamatosan ellenőrizni kell a gátakat, hogy ha jön az árvíz, készen álljon a védelmi rendszer.
Reméljük, hogy nem így lesz, de a modern társadalom működéséből adódóan nem kizárt egy újabb járvány. A mostani pandémia arra világít rá, hogy erre az esetre egy több elemből álló, összetett rendszert kell felépíteni, amit szükség esetén gombnyomásra el lehet indítani, és része lehet például egy komplett telemedicina-rendszer, ami mögé 40-50 szakértő rögtön be is tud ülni. Ennek a tudatosan felépített háttérnek pedig szerintem a központi eleme lehet a HKR alkalmazás.
(Borítókép: Hatósági felirat egy járványügyi megfigyelés alatt álló személy lakásának ajtaján Salgótarjánban 2020. március 25-én. - fotó: Komka Péter / MTI)