Madarak akkor is megjelennek a kertünkben, ha nem teszünk különösebb erőfeszítéseket, de kis barkácsolással, odafigyeléssel könnyen olyan környezetet teremthetünk, hogy Gerald Durrellként természetbúvárkodhatunk benne, és közben olyan ingatlanportfóliót állíthatunk össze, hogy attól Mészáros Lőrinc is ledobná a láncot irigységében. Hogy hogyan érdemes egy madárbarát kertet (az egyszerűség kedvéért ezt a megnevezést használjuk, de rovaroknak, hüllőknek, emlősöknek is kedvezhetünk) berendezni, azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán szemléltette nekünk.
Orbán Zoltánnak elég csak felpillantania az íróasztala mellől, és az ablakából rálát egy madáritatóra, ahol olykor igen élénk a forgalom, és extraként még egy harkálykert és egy ökörszemkastély is rendelkezésre áll a vendégeknek. A süngarázsba is be lehet parkolni, és a méhecskehotel is nyitva áll, a bogártanyáról és az egérvárról már nem is beszélve. Még visszatérünk ezekre, de már ebből is látszik, milyen sok lehetőségünk van, ha állatokkal akarjuk körülvenni magunkat.
Az MME szóvivőjének kamerája és fényképezőgépe is a madáritatóra céloz, hiszen bármikor történhet valami érdekes, amit érdemes megörökíteni. (Hogy mi minden, azt az egyesület tematikus Youtube-csatornáján is lehet követni.)
„A körülöttünk lévő állatok jól elvannak nélkülünk is, automatikusan jól érzik magukat, ez inkább a mi szórakoztatásunkról és gyönyörködtetésünkről szól, órákig el lehet ücsörögni őket figyelve" – mondta Orbán.
Sok állatfaj kötődik a településekhez, az ember közelségéhez, néhány faj pedig már kimondottan városlakónak is számít.
Azért vannak itt, mert jól érzik magukat, nem egy gonosz tündér küldte ide őket szívni büntetésből. Még egy betonos udvaron is megtaláljuk őket, például télen ott törik a diót a varjak, a házi rozsdafarkú pedig a házak között érzi jól magát
– mondta Orbán.
Az Indexet aligha szokták vádolni agrárforradalmi hevülettel, de most elindítottunk egy kertészkedős sorozatot: a járványban felpörgött a kertészkedésmánia, itt az alkalom, hogy az is nekiveselkedjen, akinek legfeljebb egy kis erkélye van. Ebben segítünk egy videósorozattal és cikkekkel, az új termelői közösségek bemutatásától a madárbarát kertig, humusztól a városból kitelepült gazdálkodókig. Tabletet a talicskába, jön Kert-Magyarország!
Egy kert ökológiailag szegélyterületnek számít, az erdő és a gyep átmenetének, elég mozaikos a szerkezete, hiszen az ember szeret mindent, gyümölcsfát, virágokat, egy kis gyepet, lombhullató és örökzöld fát bezsúfolni a kertjébe. Mindez eleve sokféle állatnak jelent élőhelyet, de egy kis átalakítással, kiegészítéssel még lehet növelni a faj- és egyedszámot.
A növényanyag megválasztásával is kedvezőbb feltételeket teremthetünk, például ha vadszőlővel futtatjuk be a házat, a bogyói etetik a madarakat. A borostyán is bogyója miatt vonzó, még tél végén is fogyasztható a termése, és mivel örökzöld növény, télen is remek éjszakázó helynek számít. Ha sokféle virágot ültetünk, akkor klassz méh- és lepkelegelőket hozhatunk létre.
A kerti munkák időzítésével is figyeljünk a madarakra, ne költési időszakban jusson eszünkbe megkurtítani a lombot, vagy kivágni egy fát. Ha nyírjuk a gyepet, hagyjunk nyíratlan foltokat, egyrészt búvóhelyet jelenthet a magasabb aljnövényzet a fiókáknak, másrészt mindig van így magot hozó virágunk, ami terülj, terülj asztalkám több madárfajnak.
A madárbarátság első és legegyszerűbb lépése az, ha egy itatót helyezünk ki.
Ehhez még barkácsolni sem kell, Orbán egy bő kétarasznyi virágalátét-tálcát javasol. Érdemes olyan helyre tenni, ahová rálátunk az ablakunkból, akár a földre is, de ha fennáll a macskatámadás veszélye, akkor jobb egy magaslati pont. Itatni egész évben, még télen is lehet. Erre egyre inkább szükségük van a madaraknak. „Ha kirakok egy itatót, előbb-utóbb megjelenik egy madár, a csillogás odavonzza őket. Már nincsenek vidéken sem baromfiudvarok, istállók, ahol korábban vízhez jutottak, megszűntek a kerti csapok is, és eltűntek a földutak, amelyekben pocsolyák voltak” – magyarázta a madárvédő.
A víz nemcsak ivásra kell, a fecskék fészeképítéshez használnak sarat, de már ők is egyre kevesebb helyről tudnak gyűjteni. Rajtuk sárgyűjtőhely készítésével segíthetünk. Egy kis területen ássunk egy sekély gödröt, fedjük le műanyagfóliával, erre lapátoljuk vissza a kiásott és a törmeléktől, kövektől megtisztított földet, majd locsoljuk be.
Az itató mellett kezdhetjük el etetni a madarakat, de ezt csak a téli időszakban, novembertől tegyük, nyáron kimondottan káros etetni őket. Ahogy Orbán megjegyezte, a madarak télen sem halnának éhen, az etetés is inkább a mi szórakoztatásunkra van.
Sokat segíthetünk, ha költőhelyet biztosítunk a madaraknak. A településeken egyre kevesebb az olyan idős vagy vastagabb fa, amiben van természetes üreg vagy harkály vájta odú, így az odúköltő fajok is bajban vannak. Mesterséges odúk kihelyezésével viszont megszaporíthatjuk a szülőszobák számát. Ez akár egy farönkből is készíthető, de célszerűbb 2-2,5 centiméter vastag fenyődeszkákból ácsolni egy ládát, vagy venni például a Madártani Egyesülettől. Az odútípusokat betűjelekkel különböztetik meg, a kertekben leggyakrabban a B típusút használják. Ennek olyan átmérőjű a nyílása (32 milliméter), amelyet a kisebb énekesmadarak, mint a rigók, cinegék használnak. Az odúk alapterülete 12,5x12,5 centiméter, és 25-30 centiméter magasak. Egy néhány száz négyzetméteres kertben, 3-5 láda is kihelyezhető, közöttük 15-20 méter legyen a távolság. Az énekes madarakon kívül ragadozóknak is kedvezhetünk, próbálkozhatunk vércse költőláda kihelyezésével, vagy egy aprócska hordóra emlékeztető kuvikodúval.
Kondorkeselyűt vagy réti sast ne várjunk az etetőknél, de néhány trükkel ritkábban látható madárfajokat is rendszeres vendéggé lehet tenni a kertünkben.
A kéreglakók, mint a harkályok, küllők, fakuszok és csuszkák külön játszóteret kaphatnak etetés közben is, ez az úgynevezett harkálykert. Az alapja néhány kiszáradt farönk, aminek a tetejére az itatót is elhelyezhetjük. A korhadó, rovarokkal és lárváikkal tele lévő rönkök eleve vonzók ennek a madárcsoportnak, de még fokozható az élvezetük a téli etetésnél. A rönkbe egy vastagabb fúrószárral 8-10 centiméter mély lyukakat fúrhatunk, amelyekbe dióbelet, mogyorót vagy faggyú és magok keverékéből álló eleséget tömhetünk. Az egyik korhadt fatörzs elé érdemes fatörmeléket is szórni, mert ez még vonzóbbá teszi a madaraknak.
Az ökörszemet is ritkán látni, nemcsak apró termete miatt, hanem mert eléggé rejtőzködő is. Az ökörszemkastély viszont őt is láthatóvá teszi a madárbarátoknak. Az ökörszem nem nagyon mutatkozik a többi madárral együtt, mint egy kommandós, úgy közelíti meg az etetőt. Kis távolságokat repül, minden bokrot felhasználva búvóhelyként. Ha elfogytak a növények, mesterséges tereptárgyakkal mi is segíthetjük a bujkálást. Az egyik legjobb megoldás a Madártani Egyesület ajánlása szerint, ha nagyobb kéregdarabokból készítünk egy pallószerű rakást, vagy egy rönkre pakoljuk a kérget, és onnan tudja megközelíteni a madár az etetőt.
A harkálykertet és az ökörszemkastélyt Orbán a tematikus megoldások közé sorolja, és van még pár olyan, ami ha nem is a madarakat célozza meg, de változatosabbá teheti a kertünket, és még ingatlancézárnak is hihetjük magunkat.
Hozzunk létre több szigetszerű élőhelyet a kertben. Ezek oázisok lehetnek, mindegyiknek megvan a maga állatvilága. H például a egy tűzifahasábot telefúrunk lyukakkal, abból méhecskehotel lehet
– mondta Orbán.
A magányosan élő, de a növények beporzásában jelentős szerepet vállaló méh- és darázsfajok néhány centi hosszú, 2-10 milliméter átmérőjű lukakban szállásolják el magukat. Ezek a lukak lehetnek fahasábokban, de régi gerendadarabokba vagy téglákba is fúrhatók, a lényeg, hogy csak az egyik irányból lehessen bemenni. Az ilyen méhecskehotelekhez még egy kert sem szükséges, a panelház erkélyén is elhelyezhetjük.
A sünök a magas aljnövényzetbe, rőzserakások alatt is jól érzik magukat, de nekik egy kisméretű kutyaólhoz hasonlító süngarázst is telepíthetünk. A sünök az úgynevezett természetvédelmi farakások zugaiba is simán beparkolhatnak. A farakások multifunkcionálisak, egér- és gyíkvárként is működhetnek, de az egerek nem tekinthetnek rá kéjlakként, mert a téli időszakban bagolyetetőként is funkcionálhat a farakás.
Az MME szerint ne törődjünk azzal, hogy nem fűtünk fával, az állatok miatt is nyugodtan készítsünk farakást.
A javaslatok szerint 40-60 centi hosszú kérges rönkökből építsük fel, lehetőleg több fafajt használva, majd tömjük ki kisebb ágakkal, és aztán hagyjuk évekig érintetlenül. A farakást a ház napsütötte oldalára célszerű telepíteni, így a sütkérező fali gyíkoknak is ideális otthona lehet. A farakások korhadt rönkjei bogártanyaként is szolgálhatnak, az olyan farontó és fában élő rovarok, mint a cincérek vagy a szarvasbogár is megjelenhetnek rajta.
Orbán kertjében a rémisztően kinéző és kegyetlenül dolgozó hangyaleső lárváknak is otthont teremtett. Ezek a rovarok balkonládákba kitett szitált homokba ássák be magukat, majd egy tölcsércsapdát kialakítva vadásznak lesből más rovaroknak. Orbán azt mondta, szakmailag is kihívás az, hogy különleges állatokat vonzzunk magunk köré.
A szóvívó több tucatnyi madárfajt figyelt már meg kertjében, néhányszor olyanokat is, amelyeknek nem sok keresnivalójuk lenne a városban. Egyszer egy erdei szalonkát látott kiugrani a bokor alól, de betévedt már hozzá az ártéri erdőkhöz kötődő, rejtett életmódot folytató kerti geze is. Botcsinálta madarászként mi talán fel sem ismernénk ezeket a madarakat, de cinkékben, rigókban, sünökben is örömünket lelhetjük. Ha egyes madarak több ezer kilométerre lévő helyekre is képesek elnavigálni, abban is bízhatunk, hogy a mikrokörnyezetüket is felfedezik.
A madárbarát kert kialakításához még több tippet, trükköt talál az MME lexikonszerű aloldalán. Kezdőként a balkonkertészet alapjait Dóra Melinda Tündétől sajátíthatjuk el, ebben segít négyrészes videósorozatunk, melynek első epizódját itt lehet megnézni:
(Borítókép: Bődey János / Index)