Az elmúlt héten végigkövettük az űrtörténelmi eseményt, aminek köszönhetően az amerikai űrkutatási hivatal kilenc év után ismét elmondhatja magáról, hogy képes amerikai földről, amerikai űrhajóval, amerikai űrhajósokat küldeni az űrbe. A NASA és a SpaceX közös tesztrepülése, a Demo-2 első körben szerdára volt kitűzve, de akkor a kedvezőtlen időjárás miatt végül elhalasztották a Falcon-9 rakéta startját.
Szombaton ismét megpróbálkoztak a Crew Dragon űrhajó első emberes tesztjével, és akkor már megkönyörült rajtuk – és az élő internetes adást követő rekordszámú, több mint tízmillió nézőn – a szeszélyes flordiai időjárás. Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor sikeresen elstartolt a SpaceX Falcon-9 rakétája, amivel a legfontosabb mérföldkövéhez érkezett a NASA kereskedelmi partnerségen alapuló programja: útra kelt a Nemzetközi Űrállomás felé két veterán amerikai asztronauta: Bob Behnken és Doug Hurley.
A Demo-2 küldetés oroszlánrészén vasárnap lett túl a SpaceX és a NASA: a Crew Dragon gond nélkül dokkolt az ISS-hez, és a nap végén a két űrhajós csatlakozhatott az űrállomáson dolgozó orosz és amerikai űrhajósokhoz. Az alábbiakban látható nagyképes válogatással összefoglaljuk a küldetés legfontosabb mozzanatait, összeszedve néhány kevésbé ismert, de remek fotót az utóbbi időszakból.
A Crew Dragon első, még személyzet nélküli tesztjére 2019. március 2-án került sor. A Demo-1 küldetés során a SpaceX űrhajója sikeresen Föld körüli pályára állt, majd március 3-án automatikusan kapocsolódott is a Nemzetközi Űrállomáshoz. A visszatérés is simán ment, egyedül az ejtőernyők egyikével adódott némi gond, amit ki kellett küszöbölni. Aztán 2019. április 20-án egy földi teszt előkészületei során a Demo-1 űrhajója váratlanul fölrobbant, ami egy évvel vetette vissza a kereskedelmi űrporgram első emberes repülését. Az incidens kivizsgálása föltárta, hogy egy előzetes teszt során erősen oxidatív dinitrogén-tetroxid (NTO) jutott egy héliumvezetékbe, az NTO a hajtóműteszt előtti pillanatokban tönkrett egy szelepet, ezzel előidézve az űrhajót megsemmisítő robbanást. (Fotó:
Anne McClain / NASA)
2016-ban így nézett ki a SpaceX hawthorne-i (Kalifornia) gyárában az egyik épülő Crew Dragon űrhajó belseje, az orrkúp felé tekintve. A fotó remekül szemlélteti, hogy milyen gyönyörűen bonyolult geometriájú az űrhajó falának merevítő struktúrája. (Fotó:
SpaceX)
Doug Hurley és Bob Behnken a Crew Dragon űrhajó érintőképernyős kezelőfelületein gyakorolnak, 2018. augusztus 30-án. Az űrhajó rendszereit saját fejlesztésű robosztus szoftverek irányítják, természetesen az operációs rendszer is külön az űrhajó céljaihoz lett írva, a fotón pedig jól látható, hogy vastag űrhajóskesztyűben is lehet érintéssel vezérelni. (Fotó:
SpaceX)
2019. szeptember 18. A Kennedy Űrközpont 39A startállásán fölépített rakéta-kiszolgáló torony vészhelyzeti mentőrendszereinek működését teszteli két űrhajós, Shannon Walker (elöl) és Bob Behnken, akik épp egy mennyezeti tűzoltószelep vízernyője alatt futnak át. Bob Behnken a Demo-2 tesztküldetés pilótája, míg Shannon Walker az első menetrend szerinti Crew Dragonnal utazik majd várhatóan augusztus végén a Nemzetközi Űrállomásra (ez lesz az USCV-1 küldetés, avagy U.S. Crew Vehicle-1, avagy SpaceX Crew-1 vagy simán Crew-1). (Fotó:
SpaceX)
Ez a fotó még a tavaly márciusi Demo-1 küldetés előtti napon készült, és Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója és vezető tervezője (balra), valamint Jim Bridenstine, a NASA igazgatója (jobbra, öltönyben) beszélgetnek négy űrhajós – Victor Glover, Doug Hurley, Bob Behnken és Mike Hopkins (mind a négyen kék kezeslábasban, balról jobbra) – társaságában a 39A startállás gyaloghídján, ami a Dragon űrhajóhoz vezet. Hurley és Behnken a Demo-2, míg Glover és Hopkins a fentebb említett USCV-1 űrhajósai. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
2020. február 15. Az első emberes űrrepülésre készül a Crew Dragon űrhajó. A szerkezetet többek között kíméletlen akusztikai tesztek sorozatának is alávetették, amivel a rakétastart során föllépő, emberi fülnek elviselhetetlen hanghatásoknak való ellenálló-képességét vizsgálták. (Fotó:
SpaceX)
2020. május 21. Függőleges pozícióba állították a Falcon-9 rakétát. Csúcsán a Crew Dragon űrhajó készen áll a Demo-2 emberes tesztrepülésre. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
2020. május 24. reggele. A Demo-2 startját május 27-ére tűzték ki, aznap végül az időjárás meglehetősen kedvezőtlen volt, így május 30-ra, szombatra kellett halasztani a föllövést. (Fotó:
SpaceX)
Karen L. Nyberg NASA űrhajós felvétele kisfiáról, ahogy a 39A startállást nézi, ahonnan édesapja, Doug Hurley fog hamarosan az űrbe indulni. Hurley felesége és fiuk május 24-én érkeztek meg a Kennedy Űrközpontba, hogy ott lehessenek a történelmi startnál. (Fotó:
Karen L. Nyberg / Twitter/@AstroKarenN)
Ez a május 27-én készült fotó a startállásról első ránézésre talán nem valamin izgalmas, aztán meglátjuk rajta Bob Behnken űrhajós aprócska alakját, amint a Crew Dragon űrhajót nézi, és a kép rögtön az űrhajósokról valaha készült legjobb fotók közé emelkedik. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
Május 29-ről 30-ra virradó éjjel viharfelhők kezdtek gyülekezni a Kennedy Űrközpont térségében, és szinte egész szombaton úgy nézett ki az időjárás, hogy ismét halasztani kell a startot. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Május 30-án, magyar idő szerint 13:43-kor az űrhajósok már beöltözve várták, hogy elindulhassanak a startálás felé. A fotó a Neil A. Armstrong-ról elnevezett előkészítő épület öltözőjében készült, ugyanabban a helyiségben, ahol a holdraszállás űrhajósai is magukra öltötték szkafandereiket. (Fotó:
Kim Shiflett / NASA)
2020. május 30., szombat, Douglas Hurley és Robert Behnken elhagyják az előkészítő épületet, beülnek egy Teslába, ami a 39A startálláshoz viszi őket. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Elképesztő, hogy ez a fotó is elkészült: az ISS-en dolgozó egyik orosz űrhajós, Ivan Vagnernek sikerült lefénykéepznie a Kennedy Űrközpont 39A startállását, pont amikor az űrállomás pár órával a start előtt elhaladt fölötte. Nem sokkal később a Dragon űrhajó már úton volt az ISS felé. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
Miután az egész nap zivatarokkal, gomolyfelhőkkel fenyegető időjárás hirtelen kedvezőre fordult, 2020. május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor tökéletes startot vett a Demo-2 küldetés. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Két végletesen eltérő expozíciós idővel készült fotó a startról. A bal oldali kis záridővel készült, szinte megdermeszti a pillanatot, ahogy a kilenc Merlin hajtóműből előtörő lángok tolják a magasba a Falcon-9 rakétát, miközben a rakétára veszélyes hangrezgéseket elnyomó víz özönlik a startállás gödrébe. Jobbra egy hosszú záridővel készült fotó, amin csak az emelkedő rakétából előtörő lángok vakító fényének csíkja látszik. (Fotó:
Joel Kowsky/NASA / Bill Ingalls/NASA)
Infravörös szűrő használatával készült szürreális fotó a startról. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
A startot megtekintette Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, az alelnök Mike Pence és felesége Karen Pence is. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
A Falcon-9 rakéta első fokozata – ahogy már azt a SpaceX-től megszokhattuk – rutinszerűen visszatért a cég drónhajójára, az Atlanti-óceánon várakozó Of Course I Still Love You-ra. (Fotó:
SpaceX)
Trump elnök a sikeres start után beszédet intézett a Kennedy Űrközpont ikonikus rakéta-összeszerelő épületében, a VAB-ban összegyűlteknek. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Ivan Vagner kozmonauta fotója a Falcon-9 rakéta nyomáról a légkör legfölsőbbb, egyre ritkább rétegeiben. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
A Crew Dragon – amit menet közben a benne ülő két űrhajós Endeavour-re keresztelt – 19 órányi repülés végén vasárnap megközelítette a Nemzetközi Űrállomást. A fotón, amit az űrállomáson dolgozó Chris Cassidy NASA-űrhajós készített, a japán űrügynökség (JAXA) Kibo modulja, illetve annak robotkarja látható, jobb szélen meg a lassan közelítő Dragon. (Fotó:
NASA)
A dokkolás előtti pillanat. Az űrhajó orrkúpja nyitva, jól meg lehet figyelni a puha dokkolást lehetővé tevő gyűrűs mechanikát, ami egyben az űrállomás Harmony moduljához rögzíti a Dragont. (Fotó:
Chris Cassidy / NASA)
Május 31-én, vasárnap, magyar idő szerint nem sokkal fél nyolc előtt ötfősre bővült az űrállomás legénysége: Bob Behnken és Doug Hurley csatlakozott Chris Cassidy amerikai, valamint Ivan Vagner és Anatolij Ivanisin orosz űrhajósok társaságához. A következő hetekben, hónapokban Behnken és Hurley űrhajósok részt vesznek az űrállomáson zajló kutatómunkában, visszatérésük időpontjáról egyelőre még nem született döntés. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
Az OCISLY kedden tért haza a Falcon-9 első fokozatával, amiről egyelőre még nem tudni, hogy újra hasznosítja-e a SpaceX vagy pedig múzeumba kerül, mint az USA űrhajózási történetének fontos műtárgya. (Fotó:
SpaceX)