A Yellowstone Park gyakorlatilag egyetlen hatalmas szupervulkán, amely már többször produkált katasztrofális szuperkitöréseket a földtörténeti múltban. Ezek az elmúlt 16 millió év során drasztikusan átalakították a mai Észak-Amerika földrajzát, és a globális klímára is rendszeresen nagy hatással voltak.
Most két, eddig ismeretlen múltbéli kitörés nyomaira bukkantak. Az egyik közülük a yellowstone-i szupervulkán valaha volt legnagyobb kitörése volt. Viszont a kirajzolódó trend szerint a vulkán ereje fokozatosan csökken. A brit Leicesteri Egyetem vulkanológusai a Yellowstone Park számos pontján feltörő vulkanikus kőzetek elemzésével jutottak erre a következtetésre, és a Geology folyóiratban közölték az eredményeiket pár napja.
A felfedezések arra utalnak, hogy az évmilliók során a Yellowstone-i szupervulkán kitöréseinek ereje harmadára csökkent. A szupervulkánt alkotó vulkanikus forró pont a nemzeti park 4000 négyzetkilométeres területén terül el. Bár manapság a forró pont csak a park ikonikus gejzíreit fűti, a múltban többször is az egész bolygó geológiai sorsát átformáló szuperkitöréseket produkált. Ezek a maximális 8-as értéket érnek el a vulkánkitörések erősségét rangsoroló VEI-skálán (Vulkánrobbanási Index), és több mint
1000 köbkilométernyi anyagot röpítenek az atmoszférába.
Ez sok. A Mount St. Helens 1980-as kitörése 5-ös értéket ért el, de a skála logaritmikus, vagyis a 3 fokozatnyi különbség 3 nagyságrend különbséget jelent. A legújabb szuperkitörés 630 ezer évvel ezelőtt történt a Yellowstone Parkban, és ez határozta meg a park mai geográfiai jellegzetességeit. Az elmúlt 12 millió évben a becslések szerint még legalább egy tucat szuperkitörés történt, de ezek pontos tetten érése nem könnyű.
A mostani kutatás során egymástól távol eső vulkanikus kőzetrétegeket igyekeztek megfeleltetni egymásnak Nevadában és Idahóban, számos tulajdonságuk alapján, így próbálták azonosítani az egymást követő szuperkitörési eseményeket.
Az eredményekből kiderült, hogy azok a kőzetek, amelyeket eddig egy sor kisebb kitörés lenyomatának tekintettek, valójában két, hatalmas szuperkitörés során alakultak ki. Az egyik 9 millió éve történt, és McMullen Creek szuperkitörésnek neveztek el. Ez a mai Yellowstone Park 12 ezer négyzetkilométeres területén történt. A második 8,72 millió évvel ezelőttre datálható. Utóbbi jóval nagyobb, 23 ezer négyzetkilométeres területet érintett, így ez az ott felfedezett legnagyobb vulkánkitörés.
Egyben a világon valaha történt öt legnagyobb robbanás egyike.
A kitörés New Jerseyvel azonos területet borított be forró olvadt üvegszerű kőzettel, szempillantás alatt sterilizálva a felszínt. A szemcsék az atmoszférában eljutottak a mai Egyesült Államok teljes területére, mindenütt finom por hullott. Fokozatosan pedig a teljes bolygót beborította.
- nyilatkozta a Live Science-nek Thomas Knott, a kutatás vezetője.