Tegnap két tanulmány (1, 2) is megjelent a Nature-ben, amelyek a világszerte hozott koronavírus-ellenes intézkedések (az utazási korlátozások, a lakhelyelhagyási korlátozások, az iskolabezárások, rendezvények betiltása stb.) hatásait elemezték.
Az egybehangzó konklúzió szerint az intézkedések hatékonyak voltak, és több millióval csökkentették eddig a járvány halálos áldozatainak számát.
Az egyik vizsgálat az Imperial College London (ICL) vezetésével készült. Ebben leírják, hogy a "a járvány halálos áldozatainak száma hatalmas lett volna a lezárások nélkül, [...] de még mindig csak a világjárvány kezdetén vagyunk."
Szerintük csak Európában 3,1 millió embert sikerült megmenteni, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban és 630 ezret Olaszországban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a márciusban életbe léptetett intézkedések sikeresen fékezték meg a járványt, és csökkentették a reprodukciós számot 1 alá (ez a fertőzöttek által átlagosan megfertőzött emberek száma, ha 1 fölött van, akkor terjed a járvány).
Míg az ICL az egész világon (a hat legsúlyosabban érintett országban) elemezte a lezárások hatását. Szerintük a vizsgált országokban több mint 500 millió fertőzést lehetett megelőzni az intézkedések segítségével. Mint írják, tanulmányuk segít abban, hogy
az államok vezetői tisztán lássanak, hogy a hatalmas, és tisztán látható gazdasági költségek hogyan aránylanak a sokkal kevésbé nyilvánvaló közegészségügyi nyereséghez.
Az elemzés április 6-ig bezárólag elemezte a helyzetet hat országban (Kínában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Iránban és Dél-Koreában). Noha ez - Kína kivételével - még csak a berobbanó járvány első hónapját fedi le csupán, így is 530 millió fertőzést sikerült megelőzni. Ezek közül 62 millió lett volna a teszttel megerősített fertőzés, a többi felismeretlen.
A szerzők azt is megjegyzik, hogy az intézkedések a vizsgálati periódust követően valószínűleg még több emberéletet mentettek meg.
Az utóbbi hónapok elképesztően nehezek voltak, de a világ népessége, egyéni áldozathozatala révén, hozzájárult a sikerhez, ami az emberiség egyik legnagyobb együttes teljesítményének tekinthető. Nem tudok mondani még egy olyan emberi vállalkozást, amely ilyen sok emberéletet mentett volna meg, ilyen rövid idő alatt. Hatalmas ára volt az otthon maradásnak, események lemondásának. Az adatok azonban azt mutatják, hogy minden nap alapvető jelentőséggel bírt.
"A tudomány és az együttműködés révén megváltoztattuk a történelem menetét."
- mondta el Solomon Hsiang, a Berleley Globális Politológia Intézetének igazgatója. A tanulmányban összesen 1717 különféle intézkedés hatásait elemezték, amelyeket január és április között hoztak a hat országban.
Az adatok szerint az intézkedések bevezetése előtt a fertőzés exponenciálisan terjedt. Minden egyes nap a becslések szerint 38 százalékkal több lett a fertőzött, kétnaponta duplázódott a számuk. Az intézkedések azonban megfékezték a gyorsuló terjedést
Olyan volt, mintha ránk omlana a plafon, de az utolsó pillanatban mégis megfogtuk, mielőtt maga alá temetett volna mindenkit
Az egyes intézkedéstípusokat külön elemezve azt találták, hogy az otthoni izoláció, az egyes gazdasági tevékenységek felfüggesztése és a lezárás járt a legegyértelműbb pozitív hatása. Az utazási korlátozásoknak és a tömegrendezvények tilalmának néhány országban (például Iránban és Franciaországban) hatalmas szerepe volt, másutt, így az Egyesült Államokban kevesebb. Az iskolabezárásoknak viszont nem tapasztalták lényeges hatását.
(UC Berkeley, WION)
(Borítókép: Vásárló egy piacon Párizsban 2020. május 14-én. Fotó: Stephane Cardinale / Corbis / Getty Images)