A Bonhams aukciósház árverezi el Isaac Newton valószínűleg 1667-ben írt, eddig kevéssé ismert értekezését arról, hogy hogyan kell varangyhányásból (illetve magából a döglött varangyból) cukorkákat csinálni, amelyek - drágaköves amulettekkel együtt alkalmazva - gyógyítják a pestist.

Newton éppen csak elhelyezkedett a Cambridge-i Egyetemen, amikor 1665-ben lecsapott Angliára az utolsó nagyobb pestisjárvány. Így az egyetemet bezárták, a fizikus-matematikus pedig visszavonult Woolsthorpe-ba, izolálódni. Itt elmélkedve tette legnagyobb fizikai és matematikai felfedezéseit. 

Amikor visszatért Cambridge-be, beindult karrierje, ami hamarosan Anglia legünnepeltebb tudományos elméjévé tette. Ugyanakkor a pestissel is foglalkozott - legalábbis annyira, hogy átvette a korban alapműnek számító Tumulus Pestis (A pestis sírja) című mű egyes bölcsességeit. Ezek alapján írt néhány oldalt a pestis gyógymódjáról is. Eszerint

1. fogni kell egy szép nagy varangyot, és három napra fel kell akasztani hátsó lábainál fogva a kéménybe.
2. Ettől szegény béka földet és különféle rovarokat fog hányni.
3. Ez a hányás kell nekünk, ezért azt fel kell fognunk egy "sárga viaszt tartalmazó tálban".
4. A varangy ekkorra már valószínűleg megtért teremtőjéhez, így testét porrá kell őrölni, bele kell keverni a saját hányását.
5. Ebből a masszából cukorkákat kell készíteni, amit az érintett területekre kell tenni, valószínűleg külsőleg.

Ez kiűzi belőlünk a "mérget", és elmulasztja a fertőzést. Ha a varangyhányás esetleg önmagában nem lenne hatásos, Newton ajánl még különféle drágakövekből (például zafírból és borostyánból) készült amuletteket is. 

Persze ezek a jó tanácsok ma már megmosolyogtatók, és talán kissé rombolják is Newton zseni reputációját, de abban a korban az efféle gyógymódok teljesen bevett és a legmagasabb orvosi körök által is vallott nézetek voltak. Fogalmuk sem volt, hogy mi okozza valójában a pestist, hiszen a Yersinia pestis baktériumot csak a 19. század végén izolálta a francia svájci orvos Alexandre Yersin.

A kézirat 1936-ban tűnt fel először, amikor sok másik Newton levéllel együtt cserélt gazdát. Eztán azonban hét évtizedre eltűnt, és csak a legutóbbi időkben került elő újból. Az árverés a két lapos értekezésért jelenleg 65 ezer dollárnál tart, és holnap zárul.

(Live Science)