A gyerekek teljesen megszokott viselkedése, hogy bizalmatlanok az idegenekkel, és aszerint viszonyulnak hozzájuk, ahogy a szüleiket látják velük viselkedni. Ha az idegentől a szüleik is tartanak, és ellenségesen viselkednek vele szemben, akkor ők is nagyobb eséllyel fognak félni tőle. Ellenben ha a szüleiktől azt látják, hogy barátságosak az idegennel, akkor a gyerek is nagyobb eséllyel áll közvetlenebbül hozzá.
Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tagjai, Salamon Attila vezetésével hasonló viselkedést fedeztek fel a kutyák esetében is. Szinte minden gazda megfigyelhette már, hogy ha idegen emberrel találkoznak az utcán, a kutyája gyakran tart tőle, a lába mögé húzódik, és gyakran néz a gazdára – mintha tőle kérne útmutatást az idegen kezelésére vonatkozóan.
És nagyjából tényleg ez történik.
Az etológusok két kísérletet végeztek, egyet beltérben és egyet a szabadban. Mindkét helyzet arról szólt, hogy a kutyát és gazdáját megközelíti egy idegen, aki vagy barátságosan közelít feléjük, vagy fenyegetően. A vizsgálat során figyelték a kutatók, hogy a kutya mennyire távolodik el a gazdájától, illetve mennyit néz rá – a reakcióit kémlelve.
Az eredmények szerint a fenyegető idegen esetén a kutyák a zárt térben és kint is többet néztek a gazdára. Beltérben a fenyegető idegent is megközelítették, a szabadban ilyenkor azonban inkább a szoknyája alá bújtak.
A furcsán viselkedő idegennel való találkozás során a kutyák valóban felhasználják a gazda intonációja és mozgása általhordozott információt, ami párhuzamba állítható a gyerek-anya kapcsolatban megfigyelhető szociális referencia' jelenséggel
– értékelte Gácsi Márta, a kutatás vezetője.