Dél-Koreában néhány remek állapotban megmaradt nyomfosszíliát tártak fel a mai krokodilok egy hajdan élt ősétől, a Batrachopus grandistól. Bár a korai kréta korban élt állat leszármazási kapcsolatban állt a mai krokodilokkal, nem ismernénk rá krokodilként, ha szembe jönne az utcán (de inkább ne jöjjön). A Batracohopus ugyanis két lábon járt, bár farka és mellső lábai valóban krokodilszerűek lehettek.

A dél-koreai Csindzsu Nemzeti Egyetem paleontológusainak tanulmánya szerint majdnem száz megkövesedett lábnyomot találtak az állattól, a lelőhely egykoron egy tó iszapos partja lehetett. A talplenyomata 18-24 centiméter hosszú, és a jelek szerint a 110-120 millió évvel ezelőtt élt állat meglehetősen aktív életet élt – ellentétben mai leszármazottjaival.

Az emberek hajlamosak meglehetősen tétlen állatokként gondolni a krokodilokra, amelyek egész álló nap csak henyélnek a Nílus partján. Senki el sem tudja képzelni, hogy a krokodilok ősei két lábon is szaladhattak, akár a strucc vagy a T. rex

– nyilatkozta a BBC-nek Martin Lockley, a Coloradói Egyetem professzora, a kutatás egyik résztvevője.

Az őslénykutatók abból gondolják, hogy itt egy két lábon járó krokodilról van szó, hogy a talplenyomata szinte csak méretben tér el az elfogadott Batrachopus őskrokodilfajok lábnyomaitól. Egyébként az új faj csontjai még nem kerültek elő, a létezése egyetlen ismert bizonyítékát a lábnyomai jelentik.

A lábnyomok olyan prímán megmaradtak, hogy minden egyes ujjat, sőt a bőrredőket is ki lehet rajtuk venni. Így a kutatók azonosítani tudták az azonos lábak hagyta nyomokat, és ez alapján látták bizonyítottnak, hogy azokat nem egy állat négy lába, hanem csak kettő hagyta.  Nem találtak tehát mellső lábtól származó nyomokat, emellett a talplenyomat mintázata is felegyenesedettebb testhelyzetre utal. Persze a lábnyomokból levont messzemenő következtetésekkel azért célszerű óvatosan bánni.