A városok gazdagabb negyedeiben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken, állapította meg egy magyar részvétellel készült nemzetközi tanulmány. Ezt a mintázatot „luxushatásnak” nevezték el a kutatók, akik azt is megállapították, hogy ez a hatás a világ aszályosabb régióiban lényegesen nagyobb, derült ki az MTA Ökológiai Kutatóközpont Indexhez eljuttatott hétfői közleményéből.

A tanulmányt egy nemzetközi – az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló – csoport készítette, megállapításaik a héten jelennek meg a Global Ecology & Biogeography című nemzetközi folyóiratban.

A kutatók egy úgynevezett metaanalízis módszerrel minden korábbi hasonló mintázatot feltáró tanulmányt összehasonlítva vizsgálták, hogy a luxushatás a világ minden táján következetesen megfigyelhető-e. A kutatók a világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználva megállapították, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az is feltűnő volt, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb; a csapadékos vidékeken szinte eltűnik.

Az eredmények azt sejtetik, hogy a luxushatás valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben. A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban. Egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak.

Meglepő módon a tanulmány szerint az ország általános jóléte nem befolyásolta a luxushatás előfordulásának valószínűségét.

A cikk első szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora elmondta: „Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz.”

Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság. Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb/méltányosabb városok létrehozását segítheti elő

– mondta Batáry Péter, a tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.

(Borítókép: Education Images/Universal Images Group via Getty Images Hungary)