A magyar kis- és középvállalatok 69 százaléka nehéz helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt, és olyan digitális megoldások kerültek fókuszba, amiket eddig csak kerülgettek a cégek - ez derült ki az eNet tanácsadócég és a Magyar Telekom közös kutatásából. Az adatokat májusban vették fel több mint ezer megkérdezettel, akiknek a kétharmada volt vállalkozó, egyharmada alkalmazott, és ami talán ennél is fontosabb, a vizsgált vállalkozások 47 százaléka alapvetően nem irodai tevékenységet folytat.
Nagyon sokrétű a hazai kkv szegmens, és nemcsak iparágilag, hanem méretben, fejlettségben, a digitális dolgokhoz való hozzáállásban és igényekben is - mondta Iski István, a Telekom Soho-SMB területi igazgatója. Ebbe ugyanis a 3-4 SIM-kártyás home office-ozóktól a száz SIM-et használó, több telephelyes vállalatok egyaránt beletartoznak.
Általános tapasztalat a felmérésből, hogy akik előrébb jártak, és korábban is gondolkodtak azon, hogy milyen digitális megoldások segíthetik az üzletmenetet, azokat kevésbé érintette meg a válság. Egy meglévő webshoppal adott nemhogy vesztesként jöttek ki a helyzetből, hanem még több munkát kellett elvégezniük, hogy időben elkészítsék az online rendelések csomagjait. Akiket felkészületlenül ért a helyzet, most azt érzik, hogy kimaradtak valamiből. A kkv-k, függetlenül attól, hogy mennyire voltak digitálisan fejlettek, elkezdték keresni a tapasztalatokat, hogyan tudnának fejlődni, milyen online konferencia szoftverekkel segítsék az otthoni munkát, hogy ne szakadjon meg az a fejlődés, amit sok esetben egy családi vállalkozásból kiindulva elértek.
A Telekomhoz érkeztek olyan kérések a középvállalati szegmensből, hogy segítsenek nekik stabil kapcsolatot kialakítani, mert ennek az értéke nagyon megnőtt. Ehhez a helyzethez a távközlési cégnek is alkalmazkodnia kellett, a létesítéseket más tempóba kellett kapcsolni - mondta Szabó Béla márka- és kereskedelmi kommunikációs igazgató.
a minőség az ár fölé helyeződött.
Eddig nem nagyon volt fontos, hogy a telephelyen milyen a sávszélesség, most ki kellett alakítani egy jobb sávszélességet, hogy bővüljön a kapcsolat, a munkamenet folyamatos legyen.
Bizonyos újonnan bevezetett digitális megoldásokat a járvány után is megtartanak a cégek - 40 százalék mondta azt, hogy úgy folytatja, ahogyan a vírus alatt működött, a vállalkozások negyede haladéktalanul, több mint fele pedig hamarosan fejlesztésekbe kezd. A járvány alatt a digitális eszközökkel szembeni idegenkedések elkoptak, és amit eddig csak kerülgettek, azt elkezdték használni. Megtapasztalhatták, hogy mi minden működik, intenzíven használtak online szolgáltatásokat, megtalálták, hogy miként teszik azok gazdaságossá a működést, és sokan rájöttek, hogy érdemes lesz megváltozott feltételekkel visszatérni az új normálisba.
A megkérdezettek felének ugyan nem az online tér volt a megszokott eszköze, nem irodai tevékenységet végeztek, de azért sokuknak voltak már digitális eszközeik. A vizsgált vállalkozások 79 százaléka volt jelen a közösségi médiában, 63 százaléknál volt lehetőség készpénzmentes vásárlásra, és 62 százaléknak volt honlapja, ami a korábbi vállalatkutatások adatait tükrözi - fejtette ki Kis Gergely, az eNet kutatója.
Statisztikából kimutatható, hogy a "minden újraindul" nem lesz igaz.
- mondta Kis Gergely, visszautalva arra, hogy a felmérésük szerint a cégek 69 százalékát érintette a járvány. Ez többnyire csak bizonyos tevékenységek szüneteltetését vagy csökkentő teljesítményt jelent, de a megkérdezettek 11 százaléknál szüneteltetni kényszerült a vállalkozását, 1 százalék bezárt, 2 százalék pedig új tevékenységbe kezdett.
Az online munkára használható appokat a megkérdezettek 30 százaléka kezdte használni, 8-8 százalék vezetett be készpénzmentes fizetési lehetőséget, chatbotot vagy hírlevelet, és 7-7 százalék indított webshopot és online számlázási rendszert, amit Kis Gergely úgy kommentált, hogy ez kiugróan nagy változás ahhoz képest, hogy mindössze három hónap telt el.
Az irodai vagy részben irodai munkát végző vállalkozások körében a további fejlesztéseket tervezők leginkább a közösségi médiában való megjelenést (45%), a honlapfejlesztést (40%) és az online kapcsolattartást (30%) hangsúlyozták ki a válaszaikban. A tervezett fejlesztésekkel közt van 32 százaléknál a webshop, 31 százaléknál az online számlázás, 28 százaléknál a készpénzmentes fizetés, 25 százaléknál a chatbot és a hírlevél, 20 százaléknál a postai digitalizáció került említésre.
A járvány rettenetesen érintette a szolgáltató ágazatokat, a turizmust és a vendéglátást. A turisták teljes eltűnése miatt be kellett zárni üzleteket, és csak azok az éttermek jöttek ki jól, amelyeknek volt valamilyen online megjelenése. A futárok nem győzték felvenni az új kollégákat. Pár szegmens viszont eszméletlenül pörgött, fejtette ki Kis Gergely, ilyenek például az otthoni tevékenységekhez kötődő dolgok, az élelmiszer kiszállítás, a játékok, lakáshoz és kerthez kapcsolódó termékek is online elképesztő számokat produkáltak.
Ennyi medencét online még sohasem adtak el, mint az elmúlt három hónapban.
Borítókép: Index Fotós: Németh Sz. Péter