A cetuximab nevű, vastagbélrák ellen alkalmazott gyógyszerhatóanyag monoklonális antitesteket tartalmaz, amelyeket génmódosított egerek sejtjeiben termelnek, de rendkívül kis mennyiségben. Emiatt a gyógyszer nagyon drága, a havi adagja az Egyesült Királyságban átszámolva több mint 1,1 millió forintba kerül betegenként.
A gyártási folyamat léptékén próbálnak növelni az új-zélandi AgResearch kutatóintézet munkatársai, hogy így csökkentsék az orvosság árát. Ennek eszközéül pedig a kecskéket szemelték ki, amelyeket ugyancsak génmódosításnak kell alávetni, hogy tejükben megjelenjen a kívánt monoklonális antitest.
A Goetz Laible által vezetett kutatócsoport tanulmánya szerint ehhez először a hatóanyag fehérjéjének génjét beillesztették a kecskeembriók genomjába. Az embriókat beültették a dajkaanyákba, majd azok öt hónap vemhesség után világra hozták az immár génmódosított kecskegidákat.
Az embriók mind nőstények voltak, ami okos húzás volt a kutatóktól, ha már az emlőmirigyekben akarták a tejjel együtt megtermeltetni az antitestet a kecskékkel. A mérések szerint e kecskék teje literenként 10 gramm cetuximabot tartalmaz. Egy kecske átlagosan 800 liter tejet ad évente, vagyis akár 8 kiló cetuximabot is előállíthatnak egy évben.
A vezető kutató elmondta, hogy sokkal hatékonyabb kecskékben termelni az antitestet, mivel sokkal többet képesek belőle szintetizálni. A vizsgálatok szerint a beavatkozás semmiféle egészségkárosodással nem járt az állatokban. Annak sem látják elvi akadályát, hogy másféle, ugyancsak monoklonális antitestet tartalmazó gyógyszerhatóanyagok génjét is beültessék az állatokba.
Azt még bizonyítani kell, hogy a tejből kinyert cetuximab ugyanolyan hatású és ugyanolyan biztonságos, mint az, amelyet egerek sejtjeiben állítanak elő.