Másfél órán át húzta az agyunkat az Apple a Worldwide Developers Conference (WWDC) nyitóelőadásán, mire végre rákanyarodott a lényegre, ami eredetileg a kijelző elé szögezett minket:

De úgy teszi ezt, ahogyan eddig soha senki más nem tette. Jóval felkészültebben, mint ahogy a Microsoft vagy az Intel évekkel ezelőtt nekiesett a mobilok piacának, és azzal a lendülettel le is pattantak róla, és az Apple jóval kiszámíthatóbban állt a feladat elé. A fejlesztők már a héten elkezdhetnek játszani egy Apple A12Z csipre épülő Mac minivel, a fogyasztóknak csak az év végén mutatják be az első Apple-csipes új hardvereket, és a következő két évben még Intel processzorral is megjelennek új számítógépek, hogy akinek nem sürgős az átállás, azt ne is hajszolják bele.

Eközben már készen áll egy gondosan felépített ökoszisztéma, tehát aki 2020 végén vesz magának egy Apple csipes Mac gépet, azzal találja szembe magát, hogy az Apple összes létező szoftverét tudja futtatni, beleértve olyan professzionális eszközöket, mint a Final Cut Pro videóvágó rendszer, amellyel a csip teljesítményét is sikerült valamennyire megmutatni: egy futó 4K videóra élőben tettek rá filtereket, röccenés nélkül.

Egyébként már a Microsoft is legyártotta Office szoftverek natív változatát, a Wordöt és az Excelt biztosan, az Adobe pedig Lightroommal és Photoshoppal áll készen a váltásra. Kezdetnek, a nulladik napon ez azért nem rossz.

De a Mac OS legfrissebb, idén megjelenő Big Sur verziójában alapból benne lesz egy Rosetta 2 nevű köztes szoftver is, amely az Intelre megírt appok futtatását teszi lehetővé az Apple csipjein. Erre ugye azért is van szükség, mert az Apple lapkája ARM alapú, akárcsak a mobilos csipek, míg az Intel a teljesen más x86-os architektúrával dolgozik. A Rosetta 2-t egy összetett 3D tervező programmal, a Mayával demózták. Ja és a Tomb Raiderrel, a videojáték is teljesen jól futott átkonvertálva. Nem elég?

Kis ablakban, mintha a mobil vagy a tablet lenne előttünk, de akkor is ott van, fut. Egy kis finomhangolással a fejlesztő át tudja tudja hangolni a kódot a Mac gépek nagy kijelzőjére, és persze az egérhez-billentyűzethez is érdemes hozzáigazítani, mert a kijelző érintése nagyon máshogyan működik, mint ezek a perifériák. Mint elhangzott, jelent némi előnyt, ha egy appot már minden platformra optimalizáltak, Macre és iOS-re egyaránt.

Minden más is változik

Mielőtt szóba került volna az Apple csipje, Craig Federighi vezető szoftvermérnök az iOS, iPadOS, MacOS és a többi rendszer újdonságait részletezte. Az iPhone iOS 14-es rendszerén például átalakul a főmenü, egy App Library nevű funkció automatikusan mappákba szervezi az appokat, például a játékokat, a közösségi appokat, a nemrég hozzáadott appokat.

Minialkalmazásokat, widgeteket lehet majd elhelyezni az ikonok között, amelyek ugyanúgy lekerekített sarkú négyzetek vagy téglalapok, mint az ikonok, csak nagyobb területűek. Négy vagy nyolc ikon helyén terülnek el, és jól olvasható tartalmat jelenítenek meg. Kábé úgy néznek ki, mintha egy-egy értesítőpanelt, vagy az Apple Watch egyik alkalmazását helyeztük volna el a főmenüben.

Lesznek olyan tömbösített widgetek is, amiket lapozgatni lehet, hogy újabb és újabb appok információi jelenjenek meg ugyanazon a helyen. Ügyes ötlet, így sokkal kisebb helyen elférnek a fontos tudnivalók.

A Sirit újratervezték, hogy kevesebb helyet foglaljon el, ne a teljes kijelzőt, amikor kérdezünk valamit a hangvezérelt asszisztenstől. Ha a böngészőben akarunk megnyitni valamit, magától rögtön elindítja a Safarit, amikor viszont csak egy rövid információ érdekel minket, akkor egy panelen jelenik meg a válasz, amely hasonlít az appok értesítéseire. A Messages üzenetküldő apró ráncfelvarrást kapott, a fontos beszélgetéseket ki lehet tűzni kiemelt helyre, és könnyebb lesz jelezni, hogy kik a tagjai egy csoportos beszélgetésnek.

A hangfelismerést is feltuningolták tanuló algoritmusokkal, és készítettek egy saját, teljesen offline működő fordítószoftvert, amely fel is olvassa nekünk az idegen nyelvű válaszokat. Az app elvileg magától felismeri a beszélt nyelvet, nem kell manuálisan beállítani. Izgalmas újítás még az telefonba feltölthető digitális autókulcs, ami először a BMW egyik modelljével fog működni. Megoldható vele az ajtónyitás és az indítás.

Nyilván a mi felelősségünk, hogy olyan ember kezébe kerüljön a BMW kulcsa, aki tudja azt felelősen vezetni.

Az App Clip nevű megoldás akkor lesz nagy segítség, ha a világban olyan helyen járunk, ahol tudnánk használni valamilyen appot is, mondjuk a parkolást azon keresztül lehet intézni, de nincs meg a telefonunkon ez az alkalmazás. Ilyenkor vagy egy körkörös QR-kód szerű jel kamerás leolvasásával, vagy egy érintéssel - mint a banki terminálon - aktiváljuk a szolgáltató appját, amiből csak egy pár megabájtos részlet töltődik le, nem a teljes app. Ez automatikusan azonosít minket a mobilon megadott Apple-fiókunkkal. Nem kell regisztrálni külön a szolgáltatónál (parkolócég, kávézó stb.), csak a bankkártyánkat kell az Apple-fiókhoz kötni, és ezzel az egy érintéssel már fizettünk is.

Az iPad OS 14 grafikus interfésze kisebb ráncfelvarrásokat kapott, talán a keresősáv átalakulása a legjelentősebb, amely egészen úgy fog kinézni, mit a MacOS-en a Spotlight kereső. Csak egy keresősáv jelenik meg, és amint elkezdünk beírni valamit, rögtön ugranak elő a lehetséges találatok. Sokkal nagyobb változások történtek az Apple Pencil tollal, az iPadOS 14 ugyanis képes a kézírást automatikus gépelt szöveggé alakítani. Sőt, még a formákat is kijavítja! Ha például rajzolunk egy tök béna ötszöget, akkor abból pontos ötszöget varázsol.

Szegről-végről ezekhez a bejelentésekhez tartozik még az Airpods fülhallgatók azon új képessége is, hogy amikor letesszük az iPhone-t egy podcast vagy egy dal meghallgatása után, és elővesszük az iPadet egy Netflix filmmel, akkor fülünkben lévő Airpods automatikusan átcsatlakozik egyik eszközről a másikra, érzékelve, hogy már máshonnan jön a tartalom. Izgalmas lesz ez olyan családokban, ahol többen nyomkodják a kütyüket. A füles beépített gyorsulásmérője azt is érzékeli, ha elmozdul a fejünk, és ennek megfelelően állítja át a térhatást, a kijelzőhöz rögzítve a hang irányát. Ugyanígy, ha elforgatjuk a kezünkben az iPadet, máshogyan halljuk majd a térhatást.

A Mac OS Big Sur verziója is főleg kozmetikai tuningot kapott, már azon túl, hogy futni fog az új processzorokon. Megváltozott az appok oldalpanele. Mindenhol lekerekített négyzetek és téglalapok jelennek meg, a kiemelések az iOS-iPadOS formavilágát idézik.

Talán a Safari védelmi megoldásai még az igazán jelentősek, a böngészőben egészen kifinomultan lehet kezelni a kiterjesztéseket, a beépülő appokat. Akár azt is megadhatjuk, hogy egy kiterjesztés csak bizonyos weboldalak adataihoz férhessen hozzá, és egyetlen napra is korlátozhatjuk ezt a hozzáférést, hogy ne tudjanak ezek az appok automatikusan adatokat gyűjteni rólunk. A böngészőben is alkalmazzák az új nyelvi fejlesztéseket, le tudjuk fordítani egy weboldal szövegét.

Az Apple a WWDC-n nem mutatott semmi olyan hardvert, amitől egy rajongónak instant kinyílna a pénztárca a zsebében, mégis ez volt az elmúlt évek legjelentősebb bejelentése a kaliforniai cégtől. Új korszak kezdődik, amikortól nagyjából a teljes ökoszisztémájukat ők fogják uralni, az utolsó csiptől egészen a szoftverig. Könnyű dolguk lesz, mert ha tényleg minden olyan flottul működik, ahogyan a mai demókban látható volt, akkor több tízmillió vevő és a 23 millió appfejlesztő partnerük boldogan nyitogatja majd a pénztárcáját, amint megjönnek az első vasak az Apple Szilíciummal.

Egy csipet történelem

Közel négy évtized alatt háromféle processzor architektúrát használt az Apple a számítógépeiben, tehát az efféle átállásban egészen komoly gyakorlatot szerzett. Valahogy mindig úgy alakult, hogy a kulcsfontosságú programok, melyek a felhasználóknak fontosak, hamar megjelentek az új platformokon. A fejlesztők sohasem hagyták cserben az Apple-t.

A nyolcvanas-kilencvenes években Motorola 68K processzorok dolgoztak az Apple gépeiben, utána következett a PowerPC korszak, 1994-ben dobták piacra az első ezzel szerelt gépet. Az Apple emulátorral oldotta meg a korábbi 68K-s programok futtatását, amit minden számítógéphez mellékeltek a Mac OS részeként. Ebből a megoldásból adódott egy kis sebességbeli hátrány a natív PowerPC-s programokhoz képest, de legalább tovább lehetett vinni a meglévő szoftverállományt.

Ez a korszak 11 éven át tartott, és a hagyományos pc-khez hasonlóan elképesztő fejlődésen ment keresztül a Macintosh. Eleinte a processzorok 60 Mhz órajelen működtek, a végén 45-ször gyorsabban, 2,7 GHz-en pörögtek a csipek. Csakhogy az Apple így sem volt elégedett a PowerPC-vel, mert nem tudták követni a lépést a pc-k piacán óriásit futó Intellel. Borzasztóan melegedtek a PowerPC csipek, és ez megnehezítette a laptopokban való használatot. 

Tizenöt évvel ezelőtt jelentette be az Apple, hogy átáll Intelre, és ez óriási lökést adott a cég számítógépeinek teljesítményben. Itt vált megint izgalmassá a Mac, a gépek egyszer csak mindenhol felbukkantak a jellegzetes logóval a fedelükön. Nagyrészt az Intelnek is köszönhető, hogy az Apple olyan meghatározó eszközöket tudott piacra dobni, mint a szupervékony Macbook Air.

Ezt az átállást is egy segédprogram, a Rosetta segítette az első években, amely bizonyos PowerPC-re megírt programokat Intelen is elérhetővé tett. Később ezt kivették a Mac OS-ből, nem volt már rá szükség, az Apple ugyanis jól kihasználta a megnőtt népszerűségét. Az App Store üzleti modelljével a kezébe vette az alkalmazások forgalmazását, és olyan kereskedelmi csatornát nyitott meg a fejlesztők előtt, amely eleinte egyik rivális platformon sem volt működött ennyire gördülékenyen.

Most átállunk ARM architektúrára, erre épülnek az Apple csipjei. Megint hasonló előnyökkel kecsegtet a váltás, mint az Intel idejében: vékonyabb, hatékonyabb számítógépeket tudnak vele építeni, fejlett energiamenedzsmenttel. Van némi tapasztalatuk ezzel szilíciummal: több mint egy évtizede fejlesztik, és az első iPad csipjéhez képest ezerszeresére nőtt a teljesítmény. Tíz év alatt körülbelül 2 milliárd eszközt szállítottak le Apple-csipekkel, ehhez fognak most hozzátenni évente pár tízmilliót a Mac gépek bevonásával. 

(Borítókép: Tim Cook a bemutatón. Fotó: Handout / AFP)