Tüdő, máj, vese és más belső szervek szöveteinek laboratóriumi előállításával is igyekeznek megfejteni, hogy a SARS-CoV-2 vírus miként hat az emberi testre, miért okoz akkora károkat a sejtekben. Nem minden esetben egyértelmű, hogy maga a vírus okozza-e a szervek károsodását, vagy a kórokozóra adott immunválasz felelős a pusztításért.
Az emberi sejtekből növesztett testszövetek nemcsak megfelelnek annak, mintha az emberi testben fejtené ki a vírus a hatását, de még olcsóbbak is, és kevesebb etikai kérdést vetnek fel, mintha élő állatokon tanulmányoznák a vírust. Az utóbbi azonban elkerülhetetlen, hiszen a növesztett sejtek nem kapcsolódnak úgy egymáshoz, mint az élőlények testében a szervek, így nem tudják tanulmányozni azok egymásra kifejtett hatását.
A tudományos cikk alapján a szervecskék tanulmányozása abban nyújtotta a legnagyobb segítséget, hogy kiderítsék, a légzőrendszerben mit okoz a vírus, a légcsőtől egészen a tüdőig. A Kiotói Egyetem őssejtkutató tudósai Takadzsama Kazuo vezetésével a légcső négyféle sejttípusát állították elő őssejtekből, és azt figyelték meg, hogy a vírus főleg a hámszövetben lévő bazális sejteket támadja meg.
Azt még nem tudták kimutatni, hogy mi okozza a halálos veszélyt jelentő citokinvihart, amikor a fertőzött páciens tüdősejtjei rendkívül heves immunválaszt váltanak ki. Azt látják a kutatók, hogy elpusztulnak a tüdősejtek, de még rejtély, hogy miért.