Évente kétszer versenyeznek egymással a világ leggyorsabb szuperszámítógépei, hogy kiderüljön, melyik a világ legjobbja. 

Ezeket a több százmillió dolláros gépeket nem úgy kell elképzelni, mint bármilyen átlagos asztali pécéhez minimálisan is hasonló számítógépet. Itt több százezer, akár millió processzor dolgozik egyszerre, méretét nem szerverszobában, hanem raktár nagyságú területekben lehet meghatározni, és rengeteg energia kell az üzemeltetésükhöz. Cserébe olyan problémák megoldását várja tőlük az emberiség, mint például az éghajlat modellezése, vagy olyan fehérjeszimulációk, amik ma még gyógyíthatatlannak hitt betegségekre tudnak gyógymódot adni. 

Az elmúlt két évben az Amerikai Egyesült Államok Summit számítógépe volt a nyertes, de most a japán Fugaku diadalmaskodott, miután 2,8-szor gyorsabban futott, mint az amerikai gép, és ezzel 415 petaflops eredményt produkált. 

A Flops (FLoating point Operations Per Second  azaz lebegőpontos műveletek másodpercenként) olyan mértékegység, amivel a számítógépek teljesítményét szokták jellemezni. Jelen esetben a 415 petaflops azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai műveletet a Fugaku 415 billiárdszor (milliószor milliárd) képes elvégezni másodpercenkét. Ha ezt érthető mennyiségre szeretnénk lefordítani, akkor ez azt jelentené, hogy annyi műveletet végez el egy másodperc alatt, amennyit a Föld összes embere 20 hónap alatt végezne egy másodperces műveleteket úgy, hogy semmilyen szünetet nem tartanának közben.  

Legutóbb 2011-ben nyertek a japánok a K számítógéppel, most a Riken Insitute és a Fujitsu által kifejlesztett, egymilliárd dollár értékű Fugaku verte meg a mezőnyt. Érdekessége, hogy nem használ grafikus feldolgozó egységet, és ez az első szuperszámítógép, amibe ARM processzorokat tettek, ráadásul félelmetesen gyorsan kezeli a mesterséges intelligenciát is. A szuperszámítógépeket eredetileg katonai és tudományos kutatásokra használják, most éppen a koronavírus elemzéséhez veszik igénybe a teljesítményét. Emellett tökéletesen alkalmas arra, hogy a gépi tanulást felgyorsítsa. 

Ebben segítséget nyújthat például az OpenAI , ami már a Microsofttal közösen belekezdett egy szuperszámítógép létrehozásába, amiről azt állították, hogy az ötödik leggyorsabb lehet a világon. Ha a Fugakuval összeállnak, akkor egészen biztos, hogy több milliárd paraméteres algoritmusok futtatása is egyszerűbb és gyorsabb lenne. A szakértők vitáznak azon, hogy önmagában a nagy teljesítmény mennyire alkalmas a gép tanulás kiszolgálására, de most a Fugaku lehetővé teszi, hogy ez elméleteiket a gyakorlatban is megnézzék. 

A szuperszámítógépek versenye a mai napig fontos ügy az országok között, a Top 500 gép versenyében például Kína 226 szuperszámítógéppel van jelen, míg az Egyesült Államok 114 géppel.  Japánnak ennél jóval kevesebb a szuperszámítógépe, viszont most kiderült, hogy gyorsaságban lepipálják a két nagyhatalmat - igaz, azt senki nem tudja, hogy a Fugaku meddig lesz képes tartani az első helyét. 

A japánok azt mondják, hogy a Fugaku elődjét már aktívan használták a koronavírus-járvány idején. Olyan elemzések, amik egyébként napokat vettek volna igénybe, most néhány óra alatt elkészültek. A Fugaku 2021-től lesz teljesen működőképes, de már most nagy reményeket fűznek a világ legsürgetőbb kérdéseinek megválaszolásában nyújtott gyors segítségért.