Bár a laikusok között nem csitul a vita a maszkhordás hatékonyságáról és szükségességéről, a szakemberek között mára az az egyértelmű konszenzus alakult ki, hogy a szájmaszkokkal jól ki lehet védeni a fertőzés átadását. A fertőzött személy által hordott maszk megakadályozza, hogy a kiköhögött, kiprüszkölt cseppecskék nagy része bejusson a légtérbe, a fertőzhető ember maszkja pedig védi őt magát is.
Ebben igazából már nincs szakmai vita, de amit az emberek nem látnak, azt nem hiszik el. A Floridai Atlanti Egyetem kutatói ezért végeztek egy vizsgálatot, amelyben zöld lézerrel látványosan megvilágított folyadékcseppecskéket lövelltek ki egy próbababa fejéből, mintha köhögne. Különböző típusú maszkokat tettek rá, és azt nézték, hogy milyen messzire jutnak a kiköhögött cseppek. A kísérletet egy ködkamrában végezték, a váladékot víz és glicerin elegye helyettesítette.
Az eredményeik szerint mindenféle maszk lecsökkenti azt a távolságot, ameddig a vírust tartalmazó cseppek eljuthatnak, de a különböző maszkok hatékonysága erősen eltér. Ha az ember nem hord maszkot, akkor a kiköpött/kitüsszentett váladék akár 3,7 méterre is eljuthat a szájától. Ez azért aggasztó, mert ez majdnem kétszerese a biztonságos távolságnak tartott 2 méternek.
Vagyis, ha valaki köhög tőlünk 2 méterre, és nem visel maszkot, akkor egyáltalán nem vagyunk biztonságban.
A legfontosabb tanulság, hogy a sokak által a szájuk előtt hordott bandanna fejkendő nem sokat ér. Ha ebben köhög valaki, a jórészt láthatatlan cseppecskék akár 1 méterre is eljuthatnak az arcától. Viszont a többrétegű, pamutból varrt szájmaszkok jól teljesítettek, a cseppeket gyakorlatilag a fej 5-10 centiméteres környezetében tartották. A merev pormaszkok is jónak tűntek, a cseppek nagyjából 20 centiméterre jutottak el az őket hordó baba fejétől.
Hasonló kísérleteket a magyar OMI Optika cég is végzett a BME-vel együttműködve. Az ő vizsgálataik is arra vezettek, hogy a maszk használatával látványosan csökkenthető a covid-19 továbbadásának kockázata: