Története legnagyobb, összehangolt hirdetői bojkottjával kell szembenéznie a Facebooknak. A legnagyobb cégek vonják vissza sorban egymás után a reklámjaikat a közösségi platformról. Az ok az, hogy vádjaik szerint a Facebook közel sem tesz eleget a felületein terjesztett rasszista propaganda, a gyűlöletbeszéd, illetve az elnökválasztást befolyásoló dezinformáció visszaszorítása érdekében. Ebbe sokan beleértik Trump elnök számos posztját is.
Persze bojkottok mindig is voltak, különféle célok elérése érdekében, de ezek hatása meglehetősen korlátozott volt, mert a piac nagy részét domináló nagy világcégek úgy féltek megosztó politikai témákban véleményt nyilvánítani, mint ördög a tömjénfüsttől. A George Floyd rendőri meggyilkolása után életre kelt Black Lives Matter mozgalom azonban sikeresen törte át az üvegplafont.
A magas iskolázottságú, középosztálybeli családos fogyasztók számára szinte elvárássá vált a mozgalom támogatása, és erre a cégeknek erkölcsi és üzleti megfontolásból is reagálniuk kell. A teljesség igénye nélkül a következő óriáscégek vonták vissza hirdetéseiket a Facebookról, illetve esetenként a Twitterről és más közösségi oldalakról is:
Szóval igazi nagyágyúk. A legtöbben csak időleges felfüggesztést emlegetnek, amely időt ad nekik, hogy „újraértékeljék” marketingstratégiájukat, és hogy hol akarnak pénzt költeni reklámra a jövőben, de ezt nehéz nem a Facebook fenyegetéseként értelmezni. A cinikusabb kommentátorok ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a cégek a koronavírus miatt így is, úgy is visszavágták volna a reklámköltéseiket, így legalább remek indokuk is van rá.
A kampányt, amelyet #StopHateforProfit-nak (#ÁllítsukMegAProfitéhesGyűlöletet) neveztek el, különféle polgárjogi csoportok, így az antiszemitizmus ellen küzdő Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League) és az Országos Szövetség a Színes Bőrű Emberek Felemelkedéséért (NAACP) indították. A fő követeléseik a gyűlöletbeszéd különböző eszközökkel történő megfékezését célozzák. Ide értendő a felhasználási irányelvek átlátható megváltoztatása, a külső félrevezetés-ellenes audit és a polgárjogi tisztviselők alkalmazása.
A bojkott jelenlegi formájában a közeljövőben nem fogja letaglózni a Facebookot. A közösségi oldalon 8000 különböző cég és szervezet hirdet, tavaly 70 milliárd dollár volt a bevételük. A közvetlen pénzügyi veszteségek mellett azonban a bojkottra adott reakció jelentősen befolyásolhatja a cégről élő képet a köztudatban, ami hosszú távon a bevételekre is hatással lehet.
(Verge)