Freund Tamás világhírű agykutatót választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökévé az Akadémia közgyűlése – közölte az MTA kedd este a honlapján. Freund a kormánnyal való kiegyezést, nem politizáló Akadémiát ígér. Az, hogy Freund az elnökválasztáson legyőzte a nyelvész-pszichológus Pléh Csabát, egyrészt papírformának számít, másrészt a kormánynak jobban megfelelő forgatókönyv.
A mélyen hívő, mérsékelt jobboldalinak számító Freundról akadémiai körökben régóta úgy tudják, hogy Orbán Viktorral jó személyes kapcsolatban van, diplomatikus fellépésével képes kiharcolni dolgokat. A Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) vezetőjeként ő hozta létre azt a modellt, amellyel a tehetséges kutatók hazacsábítása, a lehetőségek megteremtése és nem utolsósorban sok pénz megszerzése révén a nagy hagyományú magyar agykutatás a világ élvonalába kerülhetett. Kollégái szerint ha ő nem lenne, a mai magyar idegtudomány is teljesen más színvonalon működne.
Freund Tamás a Veszprém megyei Bándon, gazdálkodó családban született 1959-ben. Családi hátteréről azt mondta, hogy szülei a kommunista rendszerben nem tudtak megélni, ezért költöztek be a megyeszékhelyre. Iskolásként még a kémia iránt érdeklődött, a családi fáskamrában apró labort rendezett be, „ahol a kísérletek időnként robbantásba mentek át”.
Harmadikos gimnazistaként szeretett bele az idegsejtek világába, Szegedre ment biológia szakra, de a diplomát már az ELTE-n szerezte meg.
Szentágothai János egyik utolsó tanítványa volt, de a gyakorlati mestere már Somogyi Péter volt, az ő segítségével jutott ki Oxfordba, ahol négy évig volt vendégkutató. A későbbi akadémiai elnök Vizi E. Szilveszter csábította haza, nagyon fiatalon, 31 évesen lett az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) osztályvezető. 2002 óta ő az intézet igazgatója, az ő nevéhez fűződik a KOKI-modell, amivel a magyar idegkutatás a matematika mellett a hazai tudomány nemzetközileg is talán legsikeresebb területévé vált.
Fő kutatási területe az agykéreg, különösen a hippokampusz ideghálózatainak kutatása, ezért kapta 2011-ben két másik magyar kutatóval megosztva az agykutatás „Nobel-díjaként” is emlegetett Agy-díjat (Brain Prize). Az elmúlt hat évben ő volt az MTA élettudományi alelnöke, amit most az elnöki székre cserél. Hobbija a bor és a zene; a dzsesszt és a komolyzenét egyaránt kedveli, ma is aktív tagja az Ars Nova Sacra kórus basszus szólamának.
2013-ban Freund lobbizta ki a kormánynál a Nemzeti Agykutatási Programot, az ország legnagyobb támogatású tudományos programját. Elmondása szerint azonban a miniszterelnök már két éve nem fogadja, hiába próbál bejutni hozzá. Freund Tamás az akadémiai kutatóintézetek elvétele után most stratégiai szempontnak tartja, hogy normalizálódjon az MTA és a kormány viszonya, de kérdés, hogy az Akadémia meggyengítése után ennek most mekkora a valós tétje.
A Magyar Tudományos Akadémia politikailag mélyen megosztott lett, amióta a kormány sajtópropaganda-össztűzzel kísérve két éve támadást indított az akkori struktúra ellen. Bár az MTA egy éven át próbált védekezni, végül le kellett tennie a fegyvert: a Palkovics László fémjelezte átalakítási tervet a kormánytöbbség 2019 nyarán keresztülvitte, a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerének számító kutatóhálózatot az Akadémiától elvették, és az ELKH nevű új kutatóhálózatba tették át. Ennek elnökévé Orbán Viktor tanácsadóját tették meg.
A mostani akadémiai tisztújításra így egy meggyengített, legfontosabb intézményeitől megfosztott MTA-n került sor. Az eddigi elnök Lovász László két elnöki ciklusa lejárt, ezért mindenképpen új elnököt kellett választani, és Freund Tamást már évek óta első számú utódesélyesnek mondták. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának vezetője szerint az új vezetők személye már nem bír olyan nagy téttel, de a két végső jelölt közötti választás így is politikailag értelmeződött.
Míg Pléh Csaba az intézeteket elvevő kormánnyal szemben a konfrontatívabb hozzáállást képviselte, Freund Tamás végig békülékeny hangot ütött meg. Az Akadémia nem lehet ellenzékben, nem áshatja be magát egy lövészárokba, ne politizáljon – nyilatkozta a tisztújítás előtt, és azt előlegezte meg, hogy a megválasztása is „azt jelezné, hogy az akadémikusok többsége mégiscsak a kiegyezésre hajlik, és támogatni szeretné a kormánnyal való szorosabb együttműködést”.
Az elnökválasztást megelőzően Freund Tamás sok kritikát kapott, részben a vele szembeni politikai bizalmatlanság, részben a pozíciói, részben a nyilatkozatai miatt. Ellenfelei kifogásolták, hogy tagja az Akadémiáról kiszervezett kutatóhálózat, az ELKH irányító testületének – ő azt mondta, erről a tisztségéről megválasztása esetén le fog mondani.
Voltak azonban megszólalásai, amelyek az utolsó napokban sem erősítették a támogatottságát, és főleg a társadalomtudomány képviselőit állították vele szembe. Még tavaly került nyilvánosságra az az Orbán Viktornak írt levele, melyben az agykutató a kutatóhálózat körüli harcok során kikelt „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatók” ellen. „...akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot” – írta.
Mondatai miatt akkor Freund végül elnézést kért, és azt hangsúlyozta, hogy valójában a Palkovics-féle tervek ellen próbált lobbizni a miniszterelnöknél. Ez így is volt, azonban most a választás előtt a Mandinernek adott interjújában Freund ismét beleszállt a társadalomtudósokba. „Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják” – mondta a kormányközeli hetilapnak.
Erre előbb levélben reagált a magyar szociológia két nagy öregje, Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván, majd 67, inkább ellenzéki bekötöttségűnek számító tudós és akadémikus tiltakozott. „Tisztelettel kérjük, hogy az MTA egyik elnökjelöltjeként tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik” – írták.
Freund Tamás azonban nem nevezhető a kormány elvtelen kiszolgálójának. Az Orbánnak írt és kiszivárgott levél is arról tanúskodik, hogy a miniszterelnöknél a kutatóhálózat Akadémiánál maradását próbálta meg kijárni, miközben a terv letéteményesét, Palkovicsot kritizálta – más kérdés, hogy a próbálkozása kudarcot vallott, Orbán a megtámadott Palkovicsnak továbbította a levelet. Freund az MTA elleni politikai támadások, illetve az akadémiai függetlenség mellett elmaradt kiállás miatt kilépett a jobboldali kutatók Professzorok Batthyány Köréből is. Erről utólag is azt mondja, hogy a kilépéssel a mindennapokat átszövő szervilizmus ellen tiltakozott.
Freund Tamás a kutatóhálózat kiszervezését ma is hibának tartja, és azt hangsúlyozza, hogy „abszolút igazságtalan volt a kormányzat részéről, hogy az innovációs teljesítményünk gyengesége miatt az alapkutatást okolták, hiszen az alapkutatókat mindig is csodálta az egész Nyugat, hogy ilyen kevés pénzből hogy tudtunk ennyi eredményt kihozni”. Szerinte az Akadémia alá tartozó kutatóhálózat egy rendkívül jól működő rendszer volt, a valóban szükséges reformokat úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy a kutatóintézeteket az MTA-nál hagyják, és továbbra is úgy gondolja, hogy „nagyon egészséges lépés lenne, ha ez a kutatóhálózat visszatérne az Akadémia égisze alá”.
Ennek most nem sok realitása látszik, és arról ő sem írt az elnökjelölti programjában, hogy ezt kívánná kezdeményezni. Ebben ugyan leszögezi, hogy az Akadémia önhibáján kívül vált szegényebbé, „zászlója megtépázva áll”, mégis azt képviseli, hogy most az Akadémiának is kezdeményező lépéseket kell tennie a bizalom helyreállítása érdekében. „A politika és a tudományos közösséget képviselő Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatát új alapokra kell helyezni” – fogalmaz, amihez a kormány részéről többek között többlettámogatásokat szeretne, nagyobb biztonságot, béremelést és az innováció hatékonyabb támogatását.
Külön kiemeli a miniszterelnökkel való közvetlen kapcsolat fontosságát, amit véleménye szerint szintén helyre kellene állítani. Ez azonban jelenleg nincs meg. „Többen úgy gondolják, hogy én a kormányzattal is jó kapcsolatot ápolok. Hát annyira ápolok jó kapcsolatot a kormányzattal, hogy sajnos a miniszterelnök úr nem fogadott engem 2018 nyara óta."
„2018 őszén próbáltam visszamenni hozzá, és azóta folyamatosan, de nem sikerült hozzá bejutnom, úgyhogy azokat, akik amiatt szavaznának rám, hogy én majd a kormányzati befolyásomon keresztül különleges helyzetbe tudom hozni az Akadémiát, azoknak el kell mondanom, hogy erre nem biztos, hogy én képes leszek” – nyilatkozta az Inforádiónak.
(Borítókép: Vizi E. Szilveszter és Lovász László az MTA 188. közgyűlésén 2017. május 8-án. A háttérben Freund Tamás korábbi MTA alelnök. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)