Minden idők legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint, amelyről az MTI számolt be. Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét
elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.
2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni, írták a kutatók. 2017-ben – ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik, a problémakörről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal – évi 50 millió tonnával – nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt, mutatták ki a kutatók.
Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének.
A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé
– mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt, ennek ellenére
nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik
– tette hozzá a professzor.