Szinte kizárt, hogy az idén év elejétől januárig tartó szibériai hőség lehetséges lett volna az ember által okozott klímaváltozás nélkül egy friss kutatás szerint. Amiből az is kiderült, hogy a hőmérséklet több mint 2 fokkal volt melegebb annál, amilyen a légkörbe engedett üvegházhatású gázok hatása nélkül lehetett volna – írja honlapján a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office.

A nemzetközi egyetemek és meteorológiai szervezetek együttműködésével készült elemzés azért vizsgálta meg alaposabban a szibériai helyzetet, mert a térségben az éve eleje óta jóval az átlag fölött volt a hőmérséklet, június végén 38 fokot mértek, de az egész hónapos átlaghőmérséklet is rekordmagas volt, ez pedig erdőtüzekhez is vezetett, amiket egyelőre nem sikerült teljesen megfékezni. Ahhoz, hogy megvizsgálják a klímaváltozásnak a szokatlanul magas hőmérsékletre gyakorolt hatását, számítógépes szimulációkat hasonlítottak össze, melyek egyik része a jelenlegi helyzetet modellezte, a másik pedig azt az állapotot, amilyen a klíma az emberi beavatkozás nélkül lenne jelenleg.

Az elemzésből kiderült, hogy az idén januártól júniusig tartó hőség emberi beavatkozás nélkül nagyjából 80 ezer évente következne be Szibériában, ez pedig azt jelenti, hogy elenyésző esélye van annak, hogy egy üvegházhatású gázoktól nem terhelt klímában is megtörténne ilyesmi. A kutatók szerint a klímaváltozás nagyjából a hatszázszorosára növelte a hosszan tartó hőség esélyeit, ami az egyik legnagyobb szorzó az összes eddigi, hasonló módszertannal folytatott kutatás között. A tudósok megjegyezték azt is, hogy még a jelenlegi klímában is alacsony az esélye egy ilyen extrém kilengésnek, becsléseik szerint 130 évente történhet ilyesmi, de ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást, az évszázad végére még rosszabb lehet a helyzet.

Ez egyebek mellett például azért is rossz, mert a hőség által előidézett erdőtüzek miatt ugyanis 56 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, ami több Norvégia éves kibocsátásánál. Az extrém időjárás emellett felgyorsította a permafroszt olvadását is, ami májusban ráadásul minden idők egyik legsúlyosabb olajszennyezéséhez vezetett, miután összeomlott egy, a fagyott talajra épített olajtartály. Olga Zolina, a kutatás vezetője elmondta, hogy a tanulmánnyal bebizonyosodott, hogy nemcsak a hőmérséklet nagysága volt rendkívül ritka, hanem az ezt okozó időjárási minták is. Mint mondta, azt továbbra is kutatják, hogy a több ezer hektáron tomboló erdőtüzek milyen hatással lehetnek a klímára.