A közösségi oldalak és a szólásszabadság kapcsolata mostanában olyan, mint egy aknamező, amire rázavartak egy megvadult orrszarvúcsordát. A Youtube-tól a Redditen át a Facebookig kitiltási hullámok követik egymást, aminek a közösség egyik fele örül, mert tisztul a közösségi média a gyűlöletbeszédtől, rasszizmustól és uszítástól, a másik fele meg fel van háborodva, hogy milyen alapon korlátozzák itt a szólásszabadságot a cégek – akár direktben a tiltásokkal, akár indirekten, hirdetési bojkottal. Ez persze elég sarkított leírása a helyzetnek: bármennyire is a végletekig felfokozott a hangulat, valójában itt semmi sem kontrasztosan fekete-fehér, nem a Jók és Gonoszok népmesei harcáról van szó, bármennyire is próbálják ezt sokan így értelmezni.
A probléma gyökere az, hogy mindenki máshol érzi korrektnek meghúzni azt a határt, ameddig a szólásszabadság megvédi az ember véleményét.
A szólásszabadság egy elég fura, megfoghatatlan állatfajta, mindenki mást ért alatta: jogászok, egyszeri felhasználók, moderátorok, nagy internetes cégek. A TNT podcast mai adásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Információs Társadalom Kutatóintézet vezetőjével, Török Bernáttal beszélgettünk arról, mit is takar a szólásszabadság fogalma, meddig terjed, milyen problémákba ütközik az interneten, és jó irány-e az, amerre mostanában a közösségi médiás óriáscégek tolják a határait.
A beszélgetésben témaként előkerül többek között:
A podcast az interneten bármikor elérhető rádióműsort jelent, ami rendszeresen jelentkezik. A podcasthallgatást okostelefonos alkalmazások és szolgáltatások segítik, amikkel az adások letölthetők, offline is hallgathatók, és megjegyzik, hogy hol tartottunk legutóbb egy műsorban. Podcastot hallgatni vezetés, házimunka vagy sportolás közben is lehet, míg olvasni nemigen. Az Indexen a támogatóinknak hála egy csomó podcast indult az elmúlt évben, ezúton is köszönjük, hogy ezt lehetővé tették az olvasóink.