Az évszázad végére kihalhat a jegesmedve-populáció jelentős része, ha az emberiség nem tesz valamit a klímaváltozás hatásai ellen, derül ki egy kutatásból.

Az emelkedő hőmérséklet miatt a sarkvidéki jég olvad, emiatt pedig az állatoknak a szárazföldre kell húzódniuk, messze az élelemtől, ráadásul szokatlanul hosszú időre. Az állatok létszámát és szaporodását pedig jelentősen visszavágná az elnyúló éhínség, ami miatt a nőstények sem tudnának megfelelően törődni a medvebocsokkal.

A Toronto Scarborough Egyetem egyik kutatója, és a kutatás egyik szerzője elmondta, hogy ha a világ üvegházhatású gázainak kibocsátása ezen a szinten marad, akkor nagyon kevés arra az esély, hogy bárhol a világon életben tudnának maradni a jegesmedvék.

Talán a nagyon északi sarkvidéken egy csoport túlélné

- mondta Péter K. Molnár. Ha a kibocsátás mértéke közepes szintre esne vissza, akkor is el kellene búcsúzni a jegesmedvék jelentős mennyiségétől, a tengeri jég olvadása miatt. Molnár szerint nincsen elég élelem a szárazföldön, hogy a jegesmedvék nagy számban túléljenek ott, annak ellenére, hogy a medvék hónapokig képesek koplalni, és a felhalmozott zsírjukból táplálni magukat. De ezt a zsírt a fókák fogyasztásával tudják felépíteni, fókákra pedig a jeges óceánon vadásznak.

Molnár szerint az olvadás miatt megnövekszik az állatok koplalási ideje, a vadászati időintervallum viszont rövidül, ezért pedig nehezebb lesz nekik a szükséges energiát összeszedni.

Az Alberta-i Egyetem kutatója, Andrew Derocher nem vett részt a kutatásban, de elmondta a New York Times-nak, hogy a hétfőn publikált eredmények konzisztensek azokkal az adatokkal, amiket a terepen észlelnek.

A kutatás szerint 2100-ra a jegesmedvék nagy része elpusztulhat, de akkor is jelentős mennyiségű medve lehet a klímaváltozás áldozata, ha a kibocsátások 2040-re tetőznek, és azután csökkenni kezdenek.

(New York Times)

Borítókép: AFP PHOTO / Zapolyarnaya Pravda newspaper/ Irina YARINSKAYA