A Vénuszról az a kép élt a legutóbbi időkig a csillagászokban is, hogy nagy részt szunnyadó bolygó, amely földtani szempontból meglehetősen eseménytelen életet él. Erre cáfol rá, hogy most 37 tűzhányóra emlékeztető struktúrát találtak a Vénuszon, amelyek a jelek szerint a közelmúltban még aktívak voltak.

A felfedezés alapján joggal gyanítható, hogy a Vénusz vulkánjai még manapság is aktívak. A zürichi Geofizikai Intézet kutatói  eddig is ismert struktúrákat vizsgáltak, amelyeket gyűrűszerű kinézetük miatt koronáknak neveznek. A geofizikusok szerint e koronákat a vulkanikus aktivitás során a felszínre törő olvadt kőzet alakítja ki. 

Mindez rácáfol arra a meggyőződésre, hogy a Vénuszon a kőzetlemezek nem mozognak, és vulkanikus aktivitás sincs, legalább félmilliárd éve. Anna Gülcher, a kutatás vezetője elmondta a Guardiannek, hogy "a belső hő egy része továbbra is képes elérni a felszínt mind a mai napig. A Vénusz ezért geológiai értelemben egyértelműen nem olyan halott és nem szunnyad, mint azt eddig gondoltuk."

A tanulmányukban a kutatók meghatározták, hogy milyen geológiai struktúrák azok, amelyek csak a legutóbbi időkben lezajlott földtani folyamatok révén alakulhattak ki - a legfontosabb ilyen a koronát körülvevő árok. Ezután elővették a japán Magellán szonda 90-es években készített képeit a Vénuszról, hogy olyan koronákat találjanak, amelyek megfelelnek e feltételnek, vagyis van körülöttük árok. 

Összesen 133 koronát vizsgáltak meg, és ezek közül 37 mutatkozott aktívnak az utóbbi 2-3 millió évben - vagyis geológiai értelemben mostanában. A 37 aktívnak tűnő korona a bolygó déli féltekén helyezkedik el, egy nagy gyűrűt alkotva. Egyikük, az Artemisz-korona 2100 kilométer átmérőjű.