A Hold krátereinek vizsgálata folytán megállapították, hogy 800 millió évvel ezelőtt 2 billió kilogrammnyi aszteroida csapódott a kísérő égitestünkbe. Elképzelhető, hogy az ezzel egy időben történt becsapódások jégkorszakot indítottak el a Földön.

A Föld felszínének őstörténetét nem egyszerű vizsgálni, mert a bolygónkon végbement történések (például az erózió, illetve a földi élet hatásai) lassan eltüntetnek mindenféle krátert. Ezért érdemes a Holdra tekintenünk, ha a Földet ért hatásokat akarjuk kutatni. A Hold olyan közel van a Földhöz, hogy azok az űrből érkező hatások, amelyek a Földet érik, nagy eséllyel a Holdat sem hagyják érintetlenül. 

A Hold a Naprendszer történetének tanúja. A Hold felszínén nincs erózió, így megőrzi a Föld–Hold rendszert ért becsapódások nyomait

– nyilatkozta a New Scientistnek Terada Kentaro, a japán Oszakai Egyetem asztrofizikusa. Ő és munkatársai a japán SELENE holdkutató szonda kráterfelvételeit elemezte. 59 krátert vizsgáltak meg, és közöttük nyolcat találtak, közöttük a hatalmas Kopernikusz-krátert, amelyek nagyjából ugyanakkor keletkeztek: 800 millió évvel ezelőtt.

A kráterek méretéből kiszámolták, hogy a Holdat 2 billió kilogrammnyi aszteroida érte. Ennek megfelelően a Földbe – a számítások szerint – 23-szor ennyi anyag csapódhatott ugyanakkor. Ez 30-60-szor nagyobb össztömegű aszteroidákat jelent, mint az, amely 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kipusztulását okozhatta.

A becsapódások több tízmillió évig is éreztethették a hatásukat, bár akkoriban még nem voltak összetett életformák, amelyek végignézhették volna ezt. A becsapódások hatására indult valószínűleg el a kriogén korszak, amely a Föld történetének egyik legbrutálisabb jégkorszaka lehetett.