1881-ben felfedeztek a Nílus Luxorral szemközti partján egy nyitott szájú múmiát. A női múmiát Meritanum néven tartják számon, bár az egyiptológusok nem biztosak benne, hogy a sírban talált feliratokon talált név valóban az elhunythoz tartozott-e. Számos hercegnőt neveztek az ókori Egyiptomban Meritanumnak, például II. Ramszesz lányát is.
Meritanumot és III. Ramszesz fiát, Pentawerét is nyitott szájjal találták meg a sírban. Utóbbi hercegnek azért kellett öngyilkosságot elkövetni, mert belekeveredett az apja elleni összeesküvésbe. Pentawarét emiatt meglehetősen hányaveti módon mumifikálták, birkabőrrel fáslizták be vászon helyett, és a belső szerveit sem távolították el. És a száját sem csukták be az eltemetés előtt.
Zahi Havász, az egyik legbefolyásosabb egyiptológus és munkatársai most CT-vizsgálatot végeztek Meritanum múmiáján, arra voltak kíváncsiak, hogy van-e összefüggés a nyitott száj és a rossz minőségű mumifikálás között. Kiderült, hogy nincs, hiszen a hercegnőt nagy műgonddal készítették elő a halál utáni örök életre.
Ugyanakkor egyes szerveit neki sem távolították el, például benne hagyták a szívét. A szív erein érelmeszesedés tüneteire bukkantak. A múmia testhelyzete is szokatlan, hiszen lábait behajlított pozícióban találták meg. Az egyiptológusok következtetése szerint a hercegnő az ötvenes éveiben járhatott, és egyedül halt meg, talán szívrohamban. A mumifikálása még a hullamerevség elmúlása előtt történhetett, ezért nem sikerült kiegyenesíteni a lábát, és becsukni a száját.
Más szakemberek erről nincsenek meggyőződve. Szerintük az érelmeszesedés nem jelzi egyértelműen a szívrohamot, másrészről pedig a nyitott száj sem a hullamerevség következménye lehet, hiszen az a temetés után, az állkapcsot tartó szalagok meglazulásával is kinyílhatott.