A Samsung elkötelezett a 8K és a QLED mellett, és az idei Q950TS modell lélegzetelállítóan karcsú formában érkezik, szinte semmi sem választja el a műsort a berendezés környezetétől. Az LG pedig a szupergazdagoknak készített hatalmas 8K OLED tévét, ami egyben bútor is, annak minden előnyével és hátrányával.
Még nem igazán készültek 8K mozifilmek, mégsem teljesen fölösleges ez a felbontás, hiszen vannak profi fotósok, akiknél több millió forintos kamerák és objektívek mellett szinte fel sem tűnik egy ilyen tévé költsége. Még hasznos is lehet, hogy rendkívüli minőségben láthatják a fotókat. Az elérhető 8K bemutatófilmek egyértelművé teszik, hogy még mindig inkább fotókkal lehet igazán jól kihasználni a panel 33 millió pixelét. A legtöbb felvétel lenyűgöző tájakról és állatokról készült, lassan mozgó kamerával, hogy legyen időnk élvezni a látványt, mielőtt elalszunk unalmunkban.
Persze ott van a lehetőség, hogy 4K tartalmakat nézzünk rajta, és bármilyen furcsán hangzik, ebben igazán erős ez a 8K tévé: elég jól skálázza fel a tartalmakat.
Gyakorlatilag nincs kávája a Q950TS-nek, az oldalt és fent csupán pár milliméteres fémkeret szemből fel sem tűnik, ha megfelelő távolságban ülünk. Egészen meglepő élmény, hogy csak a nézett műsor takarja a falat, ha a tévét nem veszik körbe szekrények. Hátulról is egész szép látvány, bátran el lehet helyezni egy hatalmas nappali közepén. Kevésbé ipari jellegű a formatervezett burkolat, mint amikor más gyártók a pár milliméter vékony OLED panelt egy részen csupaszon hagyják, az elektronika viszont egy ormótlan műanyag bumszliba kerül.
Érdekes még, hogy a Q950TS enyhe szögben hátrafelé dől, valószínűleg azért, hogy ne boruljon le a tévészekrényről. A használati utasításban külön felhívták rá a figyelmet, hogy eszünkbe ne jusson könyvvel alástócolni a gyári talp hátsó felét, mert akkor - meglepetés! - bizony le fog borulni a tévészekrényről. Nem viccelnek, kicsomagolás közben is folyton előre dőlt a panel, amikor még hungarocellben volt. Aki teljesen függőlegesen szeretné tartani, jobban jár, ha falra szereli.
Nagy eredmény: másfél centiméter vékony az egész
Persze jól tudjuk, hogy egy QLED tévé sohasem lesz olyan vékony, mint egy OLED, mert szükséges a háttérvilágítás, de a most látott méret már vállalható. Ezt viszont most is csak úgy tudták elérni, hogy az elektronika igen nagy része, az összes porttal együtt, egy külső dobozba került, ami jó hosszú kábelen csatlakozik a panelhez.
Változatosabb elhelyezési lehetőséget biztosít a lejátszóinknak, nem feltétlenül kell tévészekrénynek lennie a tévé alatt. Ezen a jól ismert dobozon van négy HDMI, ám ezekből csak egy 2.1-es a 8K 60 fps tartalmak átviteléhez, kapunk még három usb-t, ethernet aljzatot, és ide kell bekötni az antennákat vagy a kábeltévé koaxát.
Az éleken olyan a mintája, mintha sajtreszelő lenne
Nem az Apple Mac Pro-féle nagylyukú sajtreszelő, és a lyukacsosságnak lényeges szerepe van, hiszen emögött rejtettek el hat hangszórót. Több fejlesztés történt a hangrendszerrel, például a beépített mikrofon által érzékelt külső zajra automatikusan úgy emelkedik meg a hangerő, hogy a beszédhangok legyenek jobban kiemelve, nehogy már lemaradjunk arról, hogy mit mondott Jose-Arnold de La Cruz a szegény Lucindának. Az objektumkövető rendszer pedig megpróbálja a térben elhelyezni és nyomon követni a hangok forrását. Sajon ez nem emel túl sokat a Q950TS hangminőségén és hangerején, nincs benne igazán szufla.
Nagyon elmarad a hangélmény a látványtól
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy a Samsung is igyekszik felhívni a figyelmet a soundbar hangszóróira, amelyek sokkal gazdagabb hangzást biztosítanak. Meg is lennék lepve, ha nem venne rendes hangrendszert, aki egy vagyont elkölt egy ilyen 8K tévére.
De térjünk még vissza a képre, mégiscsak az itt a fő attrakció. A Samsung Q950TS-ből a 65 hüvelykes, kábé 165 centiméter képátlójú változatot kaptuk kölcsön a teszthez, ami egészen kicsinek mondható, hiszen ugyanebből a modellből még 75 és 85 hüvelykes kapható. Ennél a méretnél a hagyományos tévéadás nem igazán élvezhető, akármilyen jó a skálázás, a full HD még mindig pocsékul néz ki. Főleg a futballnál, amikor hatalmas egyhangúan zöld mezőn rohangáló embereket kell megjeleníteni.
Teljesen már a helyzet a 4K mozifilmekkel, ezeknek a felskálázása nagyszerűen ment a Q950TS-nek, pedig a tévének több tízmillió olyan pixelt kell odarajzolni a kijelzőre, ami az eredeti videófájlban nincs benne, nem létezik. Jó pár filmjelenetet megnéztem, hogy mit tud a tévé, és nem keltett csalódást. A Witcher első epizódjában, amikor egy félhomályos szobában beszélgetnek, a gyertyafény elég jól elkülönül, pedig itt a panel csak közel ötszáz helyen tudja szabályozni a fényességet, nem pixelenként, mint az OLED. A Galaxis őrzőiben pompásan jelennek meg a neonfények és a csillagok az űrbéli csatajelenetekben. A James Bond Casino Royale mozgással teli akciójelenetében is követte a kép a darun ugráló embereket, és közben a háttér is rendben volt, érezni a tér mélységeit.
A Samsung 8K tévéi egytől egyig olyan gazdag vevőknek való, akiknek már a berendezés kinézete is számít, nemcsak a rajta megjelenő kép. Legkisebb, 65 hüvelykes (165 cm) változatában 1,5 millió forint az ár, és mérettel merészen szökik felfelé, 75 hüvelykes panellel már 2,5 milliót kérnek érte, míg a 85-ös 3,8 millió forintba kerül.
Ezzel a lendülettel kanyarodjunk rá az LG 88 hüvelykes - 222 centiméteres! - OLED 8K tévéjére, amelyről bátran kijelenthetjük, hogy 2020-ban a képi megjelenítés csúcsát jelenti, és mindezt potom
11 millió forintért bárki hazaviheti
Mi viszont még tesztre sem kaptuk kölcsön, hála az égnek, mert ekkora összeget még csak a lakáshitelem szerződésén láttam. Mégis csak mi felelünk minden tesztezközért, amit pár hétre kihoznak, és aztán visszavisznek. Ilyen szempontól kétségtelenül jobb helye volt a Media Marktban.
A tesztelést viszont annyiban megnehezítette, hogy a nyilvános eladótér eleve kissé zajos ahhoz, hogy a hangminőséget rendesen felmérjük, ráadásul nem volt a tévé mögött fal, ami normális esetben visszaver a néző felé a hangokat.
A képminőség fenomenális.
Ezt szerencsére nemcsak a szokásos demófájlokkal lehetett megnézni, amelyek megmutatják az OLED-nél jellemző pixelpontos határt a fehér és fekete területek között. Beléphettünk a Netflixre, és a Witcher már említett epizódjában láthatóvá vált, mennyire részletesek a 4K-ról felskálázott tárgyak, hogyan csillog a vízzel teli kristálykancsó a háttérben, milyen fényesen verődik vissza az aranyozott páncélról a beszűrődő fény. Érezhetően kifinomultabb a látvány, mint a QLED-nél, a fénykibocsátás pixelenkénti kapcsolgatásának köszönhetően.
Maga a tévé mutatós darab, hátulról is szép látvány, ám a berendezés nem csupán a panelből áll, kötelező tartozék az üreges szürke állvány, vagyis kizárt, hogy a tulajdonos egy dizájnerbútor tetejére állítsa fel. A méretes talpban van többek közt hangszóró kimeneti nyílása és némi elektronika, így szó sem lehet arról, hogy másra cseréljék. Ennyi kompromisszumot talán még a szupergazdag vevők is el tudnak viselni.
Izgalmas volt rögtön egymás után látni a Samsung és az LG 8K felbontású tévéit - vajon melyik dél-koreai társaság lesz a nyerő a piacon, amikor igazi vevőket kell találni? A Samsung minden tekintetben jóval nagyobb kört tud kiszolgálni az árazás és a tévék méretei alapján, és azért tény, hogy a 8K tévének sokkal szuperebb a képe, mint egy hasonló méretű, csúcskategóriás 4K-nak. Az LG 8K viszont az OLED miatt mindennél jobb látvánnyal kápráztatja el a vevőt, azt a borzasztóan szűk réteget, amelynek már csak azon kell vacillálnia, hogy egy harmadik autót vegyen-e a dzsip és a sportkocsi mellé, vagy inkább kisebb mozit építsen a nappaliban.