Világszerte átlagosan csaknem két évvel csökkenti a várható élettartamot a légszennyezettség az AQLI (Air Quality Life Index), a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti ok-okozati összefüggést számszerűsítő index szerint – írja az MTI. 

Ez jelenti a legnagyobb kockázatot az emberi egészség számára

– közölték a Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) munkatársai, az index elkészítői, akik az elmúlt két évtizedet vizsgálták.

Az index a főként a fosszilis égéstermékek használatával keletkező finompor-részecskék okozta légszennyezettség hatását vizsgálja az emberi egészségre.

A különösen súlyosan érintett országokban a légszennyezettség a várható átlagos élettartamot csaknem tíz évvel rövidíti meg. 

Súlyosan érintet a tanulmány szerint Banglades, India, Nepál és Pakisztán, ahol a világ népességének csaknem egynegyede él. Itt a légszennyezettség mértéke 44 százalékkal magasabb, mint 20 évvel korábban. 

A várható élettartam ezáltal átlagosan öt évvel csökkent, India és Banglades egyes régióban azonban csaknem tíz évvel. 

Délkelet-Ázsiában főként az erdő- és bozóttüzek, a közlekedés és az erőművek szennyezik a levegőt. A légszennyezettség mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket a régió 89 százalékában lépi túl. A területen összesen 650 millió ember él.

Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban javult a levegő minősége – írták a kutatók. Világátlagban azonban továbbra is csaknem két évvel csökken a várható élettartam.

Michael Greenstone, az AQLI alapítója szerint hosszú távon a légszennyezettség jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus. Az emiatti terhelés ráadásul Covid-19-megbetegedés esetén megnöveli az egészségügyi kockázatokat.