Egyre több környezet- és földvédő aktivistát gyilkolnak meg a világon, a leggyászosabb év a tavalyi volt, amikor 212 gyilkosság vált ismertté – állítja szerdán bemutatott jelentésében a Global Witness nevű brit civil szervezet.

Egy másik számítás szerint a párizsi klímamegállapodás 2015 decemberi elfogadása óta hetente négy aktivistát gyilkoltak meg, de ennél sokkal több azoknak a száma, akiket erőszakos támadással, letartóztatással, halálos fenyegetéssel vagy perrel elhallgattattak. Az áldozatok mintegy tíz százaléka nő, akik közül több ellen nemi erőszakot követtek el. A tavalyi gyilkossági esetek több mint fele mindössze két országban, Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történt.

Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a FARC gerillaszervezet közötti 2016-os békemegállapodás keretében nem gondoskodtak az ország pacifikálásáról, és azokra a területekre, amelyekről a FARC kivonult, benyomultak más fegyveres szervezetek, amelyek üldözik a környezetvédőket.

A Fülöp-szigeteken 43 aktivistát gyilkoltak meg tavaly, 13-mal többet, mint 2018-ban. A szomorú listán Brazília a harmadik, 24 aktivistát öltek meg tavaly. Térségekre lebontva a legrosszabb helyzetben Latin-Amerika van, mert a gyilkosságok több mint kétharmada ott történt.

„A környezet- és földvédők elleni támadások hátterében legnagyobb mértékben a termőterület-nyerés, az olaj- és gázipar, valamint az egyéb ásványbányászat áll, és éppen ezek azok az iparágak, amelyekben a Föld kizsákmányolása növeli a karbonkibocsátást, és így gyorsítja a klímaváltozást” – mondta Rachel Cox, a szervezet egyik kampányfelelőse.

Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. A kontinensek közül Európát érinti a legkevésbé ez a probléma, Romániában gyilkoltak meg tavaly két környezetvédőt.

A Global Witness szerint a tavalyi 212 gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.

A kormányok - leginkább az említett országokéi, illetve az Egyesült Államok is például – a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat – állapította meg a szervezet. (MTI)