Kaptunk hideget és meleget is ettől a nyártól, és most úgy érezhetjük, eddig a hűvös időből jutott több. És valóban, a hőérzetünk a sokszor borús és szeles idő miatt alacsonyabb lehetett, pedig június az átlagosnál kissé melegebb volt, és a hónap végén volt már néhány klasszikusan napos és száraz, meleg nyári napunk.
Van azonban egy jó hírünk, a többhetes előrejelzések aktuális állása szerint egyelőre nem kell tartós, tikkasztó hőhullámra számítani. Ez megnyugtató, mert éppen a hőhullámok miatt kerestük meg az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) Lakatos Mónika éghajlati szakértőt. Jól emlékszünk ugyanis az előző két év hazánkban és Európa-szerte pusztító hőségére, és kíváncsiak voltunk, hogy ezek hol helyezkednek el a meteorológiai grafikonokon.
Tavaly nyáron minden hónapban előfordult hőhullámos nap, amikor 25 Celsius-fok fölötti volt a napi középhőmérséklet, ilyenkor magasak a csúcshőmérsékletek, és az éjszaka sem hoz felfrissülést. A júniusi négynapos hőhullám 36 fok felett tetőzött – fejtette ki a klímaszakértő. Pár hónappal később visszatért a rendkívüli hőség, augusztus 10. és 12. között volt egy újabb hőhullámos időszak.
2019 nyara a második legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon.
Ebben a bő évszázados periódusban a nyaraink melegedtek a leginkább, 1901 óta a nyári középhőmérséklet 1,4 Celsius fokkal lett magasabb. Ez megnöveli a hőhullámok előfordulásának veszélyét, persze azzal együtt a hűvösebb időszakok előfordulása sem kizárt – írta tanulmányában Lakatos Mónika.
Jól mutatja a tartós melegedés trendjét, hogy 2009-ben volt legutóbb az átlagosnál hűvösebb június.
Ha csak a fővárosra koncentrálunk, sokkal drámaibb a helyzet, ami jól mutatja, milyen óriási feladatok előtt áll a mindenkori városvezetés, hogy az ott élő lakosságnak élhetővé tegye a környezetet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a problémát, amikor arról van szó, hogy egy nagyvárosban mennyi aszfalt jusson a haladó és parkoló autóknak, és mennyi jusson a növényzetnek, amely természetes módon hűti a környezetet, és még a szállóport is képes megfogni.
A következő ábra az elmúlt közel négy évtizedből azokat éveket mutatja meg, amikor Budapesten legalább tíz hőhullámos napot kellett elviselni a nyár során. Külön pötty jelzi, ha az adott évben többször tért vissza a hőség, például 2019-ben. Szembetűnő a hosszúsági rekordot felállító 2018-as év.
Egy hónapig volt tartósan 25 fok fölött az átlaghőmérséklet
Július 25-től augusztus 23-ig csak 3 frissítőbb nap fordult elő, és a 2018-as kánikulát ez sem enyhítette.
Idén júniusban nem a hőmérséklettel voltak a legtöbben elfoglalva, hanem azzal, hogy mennyi eső fog még esni.
Másfélszer több csapadék hullott, mint egy átlagos júniusban.
Ezt néhány kisebb kiterjedésű, hideg légörvénynek köszönhetjük, amelyek a térségünkben vesztegeltek, és rendkívül kedvező feltételeket teremtettek záporok és zivatarok kialakulásához – fejtette ki Lakatos Mónika.
Több mérőhelyen 80 milliméter fölötti volt a csapadék, és egészen szélsőséges volt a helyzet Miskolcon, ahol június 26-án egyetlen nap alatt 107,5 milliméter hullott. Ez a szokásos teljes júniusi összeget is meghaladja 30 százalékkal!
Az aranyat érő májusi és júniusi esőt azonban egy rendkívül száraz időszak előzte meg. A 2019–20-as tél az eddigi legmelegebb volt Európában, nagyon kevés hó esett, és ezt egy hasonlóan száraz, az átlagosnál melegebb tavasz követte, benne az elmúlt százhúsz év egyik legszárazabb áprilisával.
Ennek fényében valóban értékes volt az az eső, és nemcsak mezőgazdasági, hanem egészségügyi szempontból is.
Minél alacsonyabb a talajnedvesség a felszínen, annál intenzívebb hőhullámokra lehet számítani
– mondta érdeklődésünkre Kircsi Andrea, az OMSZ éghajlatszakértője. Ha szárazság után nagyon erősen esik, akkor a csapadék egy része nem tud beszivárogni a talajba, eleve lefolyik, különösen dombvidékeken. Ezért indult el az a kezdeményezés, hogy törekedni kell okosan tervezett zöldfelületekkel a vizek visszatartására, a gyors lefolyás lassítására még városi környezetben is.
Érdemes megnézni a DroughtWatch.eu oldalon, milyen volt a talajnedvesség szintje a gyökérzónában (a felső 40 centiméteren) a 2007 és 2016 közötti sokévi átlaghoz képest. Európa nyugati felén, különösen Franciaország területén, ma is aggasztó a helyzet. Az oldalon az SWI értéket kell bekapcsolni a bal oldali panelen, hogy megjelenjen a színkódos réteg.
Kircsi Andrea arra mutatott rá, hogy hazánkban a tavasz és az ősz gyakran nagyon száraz, és hosszabb távon a tavaszi csapadékhiány a legmarkánsabb: 13 százalékos a csökkenés az 1901 és 2019 közötti időszakban.
A változás azonban térben nem egyöntetű, így régiók szintjén érdemes vizsgálni, mondta Kircsi Andrea. Ebben az a trend bontakozik ki, hogy az egyébként csapadékos Dunántúlon az elmúlt időszakban csökkenést tapasztaltak, miközben a csapadékszegény régiókban, például az Alföld északkeleti részén egy picivel több esik.
Statisztikailag minden harmadik nap lenne csapadékos.
Hazánkban nagy átlagban az év 365 napjának a harmada csapadékos, mondta Kircsi Andrea, ám ez a mutató esik. Országos átlagban a csapadékos napok száma 17-tel csökkent.