Lehet ötezer forintért is venni, a csúcs pedig 180 ezer forint körül elérhető. De tényleg ekkora a különbség? És egyáltalán számít ez valamit, ha egyébként sem tesz túl jót a hajnak a szárítás? Összeszedtük, hogyan válasszon a sok, látszólag teljesen ugyanolyan hajszárító között.
Hajszárítót és hajformázó eszközöket vásárolni elég nagy lutrinak tűnik, hiszen lehet kapni néhány ezer forintos hajszárítót, és olyat is, amennyiért mások egy levitézlett használt autót vesznek, vagy újracsempézik a fürdőszobát. Alapvetően a végeredmény is nagyjából ugyanaz mindkét kategóriánál: a haj megszárad. Igaz, előbb-utóbb teljesen magától is megszáradt volna. De akkor miben különböznek egymástól a bolti hajszárítók?
Legtöbben a teljesítményt nézik, abból kiindulva, hogy minél erősebb, annál gyorsabban megszárad a haj, ergo annál jobb a gép. Igen ám, de a hajszárítás nem feltétlenül gyorsasági verseny. Az is nagyjából társadalmi konszenzus, hogy a profi használatra szánt hajszárítók azért drágábbak, mert míg egy átlagos háztartásban néhány naponta kerül elő pár percre, addig egy fodrászszalonban állandó használatban van. Ha otthon nem sikerül ugyanazt a hajkölteményt megalkotni, mint a fodrásznál, azt a legtöbben elintézik annyival, hogy végül is azért ő a szakember, hogy jobban menjen neki, mint nekünk, akik a tükörből lestük el a fogásokat és hajszárítási szögeket.
De akkor még mindig nem tudjuk, mi magyarázza, hogy 5 ezer, 40 ezer és 180 ezer forintért is lehet hajszárítót venni otthoni használatra.
Kozma Norbi fodrászt hívtuk segítségül, aki nem csak hajakat nyír a szalonjában, hanem divatfotózásokon, tévés show-műsorokban és produkciókban is felelős a frizurákért. Megtudtuk tőle, hogy a hajszárítók piacán alapvetően két nagy ugrás van árban és tudásban. Lehet ötezer forintért is hajszárítót venni, de ő azt javasolja, hogy aki rendszeresen formázná a haját, és a hosszú távú hatások is érdeklik, az a húszezer forintos tartományban kezdjen el keresgélni. Innen nagyjából 50-60 ezer forintig találhatóak a profibb, és a hajjal is kíméletesebb hajszárítók, majd hirtelen jön egy nagyon nagy ugrás, a 150-180 ezer forintos hajszárítók világába.
Még mielőtt nekikezdünk, fontos hangsúlyozni, hogy a szárítás és az egyenesítés alapvetően roncsolja a hajat. Ma már egy csomó hővédő krém található a piacon, ezeket érdemes használni. Kozma ökölszabályként azt mondja, ő annyi egyenesítést javasol, ahány hajszárítást, azaz a mindennapos hajegyenesítést el kell felejteni. Egyébként is azt javasolja, hogy akinek hullámos a haja, és egyenest szeretne, az már hajmosás után a szárítással egyenesítse, hogy ne a teljesen göndör vagy hullámos hajon kelljen többször végigmenni a hajegyenesítővel.
Vásárláskor érdemes az általános dolgokkal kezdeni. Persze az is fontos, hogy milyen csúnya rikító zöld színe van a hajszárítónak, de ennél izgalmasabb és lényegesebb, hogy mennyire strapabíró anyagból van, vagy mennyire nehéz. Az olcsóbb változatok műanyag borítása nem feltétlenül strapabíró, sőt. Koppintson rá a boltban a borításra majd képzelje el, hogy a hajszárító leesik a kőre. Mennyi az esélye, hogy nem törik el?
Az olcsóbb gumiborítások a kapcsolóknál és a markolatnál képesek felhólyagosodni, vagy nagyon gyorsan elkezdenek szétmállni
- figyelmeztet Kozma, hogy az anyaghasználat miért lényeges kérdés egy hajszárító esetében.
Vannak már kimondottan csendes hajszárítók is, amik úgy képesek nagyobb teljesítményre, hogy közben nem kell az összes szomszédnak felhangosítani a tévét hajszárítás idején. Teljesítmény kérdésében a szakértők azt mondják, hogy 1500 watt a minimum, amit egy hajszárítónak tudnia kell. Ha valakinek nagyon erős és sok a haja, érdemes ennél nagyobb teljesítményben gondolkozni, ahogy a hosszabb hajúak is inkább a nagyobb teljesítményt keressék. A szalonokban általában 2200 wattos hajszárítót használnak, de az, hogy otthon is el tudja-e készíteni ugyanúgy a frizurát, nem a hajszárító teljesítményén múlik. A 2200 watt egyébként háztartási felhasználásra már felesleges, 2000 watt körüli érték bőven elég lesz otthonra, akármekkora is a hajkoronája.
A boltban bármennyire is hülyének nézik, érdemes imitálni a hajszárítást, mert bár lehet összességében könnyű egy hajszárító, és készülhet jó anyagból, elképzelhető, hogy olyan esetlen a kialakítása, hogy nehezebbnek hat vagy egyszerűen kifordul az ember kezéből. A hajegyenesítéshez például elengedhetetlen a könnyű hajszárító, ami a fejtetőtől lefelé haladva, a levegőt fentről fújva egyenesíti a hajat.
Valószínűleg nem kell sokat magyarázni, hogy minden olyan terméknél, ami hővel működik, fontos, hogy tudjuk szabályozni a hőmérsékletet. Furcsa lenne a tűzhely vagy a fűtés a szabályozás lehetősége nélkül; ugyanez igaz a hajszárítóra és a hajvasalókra is. Könnyű beleesni abba a hibás gondolatmenetbe, hogy minél nagyobb a hőmérséklet, annál jobb, mert annyival gyorsabban szárad meg a haj. Sajnos annál jobban roncsolja is a haj szerkezetét, ezért fontos, hogy ne csak a fújás intenzitását, de a levegő hőmérsékletét is lehessen állítani. Ezt az olcsóbb hajszárítók többsége nem tudja.
A gyors hűtés gomb pedig nem arra van, amikor a legmelegebb fokozaton szétégeti a fülét vagy a fejbőrét, lejjebb lehessen tekerni, hanem arra, hogy amikor már 80 százalékban kész a frizurája, ezzel fejezze be - ettől lesz tartósabb a forma, és nem roncsolja a hajat.
Egyébként a fodrászok szerint a hőfokszabályozásnál arra kell figyelni, hogy vékony szálú vagy száraz hajat alacsonyabb hőmérsékleten, a normál, nem roncsolódott hajat közepes hőfokon szárítson, ha pedig nagyon vastag, dús haja van, próbálkozhat a legforróbb levegővel is, ha gyorsan szeretne végezni.
Fontos tényező, hogy ne vegyen olyan hajszárítót, aminek a melegítőlapja fémből van. Az már teljesen mindegy, hogy a melegítőlap milyen színű kerámiából készül, nem lesz jobb vagy rosszabb az eredmény, pontosan ugyanazt tudja az összes. Fontos, hogy ne égesse sokáig a haját, minél kevesebbszer menjen végig a tincseken, ezért jó, ha előtte már nagyjából egyenes a haja. Itt a Dyson terméke a legdrágább, ez az első olyan modell, aminek a melegítőlapjai képesek mozogni, hogy kicsit kíméletesebb legyen a hajhoz. Mintha szó szerint vasalná őket az ember.
A következő nagy buktató az lehet, amikor elolvassa a különféle jellemzőket. Ionos, kerámia, turmalin, titán és társai - ezek a varázsszavak nem csak a hajvasalóknál, de a hajszárítóknál is megjelennek. Általában jobb hőeloszlást ígérnek, vagy ionizálnak, ami annak a tudományos megfogalmazása, hogy ne legyen feltöltődve a haja, miután megszárította. Ezt egyébként a legtöbb balzsam és a sampon is tudja, úgyhogy csak ezért nem feltétlenül érdemes többet fizetni. Ráadásul ha visszaemlékszik a fizikatanulmányaira, akkor tudja, hogy a haj feltöltődéséhez elég egy sapka, sál vagy egy pulóver, ezért tapasztalják sokan, hogy télen sokszor feltöltődik a hajuk. Ez akkor is bekövetkezik, ha előtte két nappal csillió forintos ionos hajszárítóval szárította a haját.
Diffúzor és szűkítő - ez a két kiegészítő a leggyakoribb a hajszárítókhoz, ráadásul általában minél drágább, annál több kiegészítő jár egy termékhez. Persze nem mindegyikre lesz szüksége, úgyhogy ezért önmagában még nem érdemes a drágább verziót megvenni. A diffúzort azoknak érdemes keresni, akiknek göndör a hajuk, aminek tartást adnának szárítás közben, és nem szeretnék, hogy összevissza fújja a hajszárító, hogy aztán fájdalmas legyen a kifésülés. A diffúzornál fontos, hogy minél ívesebb legyen a tányérja, hiszen annál több haj fér alá. Kerülje azokat, amik teljesen laposak, azoknak igazából semmi értelme. A szűkítő fej pedig azoknak hasznos, akik sima, egyenes hajat szeretnének. Minél szűkebb a végén a rés, annál koncentráltabban érkezik a levegő, és annál egyszerűbb lesz a formázás. És itt jön a rossz hír:
Minél koncentráltabban érkezik a forró levegő, annál jobban roncsolja a hajat. Akinek vékony szálú a haja, az felejtse el a nagyon keskeny szűkítőket, helyette a kissé szélesebb, ovális kialakításút használja
- mondja szakértőnk, aki szerint egyébként is érdemes odafigyelni arra, hogy soha nem szabad rányomni a hajra a szűkítőfejet, mert az rongálja a hajszálakat. A másik, amire a szűkítőkkel és a diffúzorokkal kapcsolatban felhívja a figyelmet, az megint csak egyszerű fizika, most a hőtágulás leckéhez kell visszatekerni. A hajszárítóból meleg, sőt forró levegő érkezik, ami a diffúzor vagy a szűkítő fej kiegészítőt átforrósítja. Ha egy gyártó odafigyel a termékre, akkor olyan anyagból készíti ezt a kiegészítőt, ami bírja a forró levegőt. Ha nem, akkor jön az, hogy állandóan leesik a hajszárítóról. A tapasztalatok szerint a nagyon olcsó hajszárítóknál nem, vagy csak ritkán figyelnek erre oda.
Sokan elsiklanak felette, de annál idegesítőbb tud lenni, ha nem elég hosszú vagy éppen túl hosszú a zsinór. Attól függően, hogy milyen messze van a konnektor a tükörtől, figyeljen oda, hogy olyan hajszárítót válasszon, aminek a zsinórja is megfelelő. Hasonlóan bosszantó lehet a kapcsoló kérdése; van amelyiket nedves kézzel nehéz kezelni, és van olyan, amit túl könnyen nyom meg véletlenül az ember. Mindenkinek máshogy és máshol kényelmesek a kapcsolók, és bár nem állítjuk, hogy ezen múlik a frizura tökéletessége vagy éppen ezért érdemes több tízezer forinttal drágább modellt választani. De az is valami, ha legalább emiatt nem kell bosszankodni, így is elég annyi, hogy sehogy sem áll az ember haja.
Amikor hajsütővasat vásárol, akkor egyetlen egyszerű szabályt kell szem előtt tartani, ami elég logikus is: minél vékonyabb a sütővas, annál kisebb hullámokat készít. Apropó vas, ne tévessze meg a neve, itt is inkább azokat keresse, ahol szabályozható a hőmérséklet, és ne a fémet válassza. Praktikussági szempontból arra figyeljen, hogy mennyire stabil a nyomókaron a műanyag, a gyengébb verzióknál ez könnyen lehajlik vagy megolvad a meleg hatására.
Teljesen más a technológia
- mondja Kozma, aki szerint nagyon egyszerű a képlet: pénztárcafüggő, hogy ki mit engedhet meg magának. Az olcsóbb verziók gyerekbetegségeit már összeszedtük, a nagy árbeli ugrást pedig az magyarázza, hogy a legdrágább kategória modelljei alapvetően másképp szárítják a hajat, mint a többi. A többinél az a koncepció, hogy gyakorlatilag a hő hatására megszárad a haj, a 180 ezresnél pedig az, hogy olyan a motorja, ami lefújja a hajról a vizet. Emlékszik, amikor legutoljára olyan kézszárítót használt, amibe belelógatta a kezét, a gép nagyon nagy sebességgel fújni kezdte a levegőt, aztán néhány másodperc alatt meg is száradt a keze? Na, a prémium kategóriás hajszárító pont ugyanezt csinálja, és pont ugyanaz a különbség, mint azoknál a kézszárítóknál, ami meleg levegőt fújdogál, amíg meg nem unja. Hogy ez a funkció megér-e ennyi pénzt, az már egy másik kérdés, de most legalább tudja, hogy mi kerül rajta annyiba.
A szakértők szerint azoknak, akik csak annyit szeretnének, hogy gyorsan megszáradjon a hajuk, a legtöbbször az olcsóbb verzió is megteszi, vagy ha elég rövid a frizurájuk, az esetek nagy részében egy törölköző is elég. Aki ennél azért hosszabb időt szánna hajszárításra, annak érdemes olyat venni, amin lehet szabályozni a hőfokot és az erősséget is. A drágább modellek már valamilyen extrát is tudnak, például kifejezetten csendesek vagy éppen szuperkönnyűek. Van amelyiknek a szűrője is könnyen hozzáférhető és tisztítható, ami segíthet abban, hogy ne romoljon el olyan gyorsan a hajszárító. De az olyan sci-fi-hangulatú hívószavak, mint az ionos és társai, ne tévesszék meg.
Egy ideje megjelentek a vezeték nélküli hajszárítók is, ezek általában inkább utazáshoz alkalmasak, és nem olyan erősek - egyszerűen azért, mert az akkumulátor nem elég arra, hogy tartósan magas teljesítményt adjon. Vagyis ne reménykedjen abban, hogy egy ilyennel hetekig szárítja majd egy töltéssel a haját. Hasonló a helyzet egyébként az akkumulátoros hajvasalókkal és hajformázókkal is - egyikre sem jellemző, hogy nagyon sokáig bírnák egy töltéssel.
(Borítókép: Shutterstock)