A Ghostwriterre a FireEye nevű kiberbiztonsági vállalat legfrissebb jelentése hívta fel a figyelmet, írja a Wired, ez alapján pedig többek közt lengyel és litván hírportálokat is elért a csoport tevékenysége. John Hultquist, a vállalat hírszerzési igazgatója elmondta, hogy
a hekkelések során jellemzően olyan információkat akartak átadni, melyek az amerikai katonai agresszióról szóltak, a NATO által küldött katonákat pedig veszélyesnek állították be, akik gyűlölik a helyieket, különféle betegségeket hordoznak és autókat lopnak.
Ez a módszer azért különösen veszélyes, mert így az egyértelmű álhírek valódinak tűnnek, és ha törlik is őket, a linket terjeszteni attól még lehet.
A FireEye nem vizsgálta külön ezeket a helyzeteket, és azt is elismerték, hogy nem tudják, pontosan hogyan férhettek hozzá a hekkerek a hírportálok belső rendszereihez. A cég elemzői azt ugyanakkor meg tudták állapítani, hogy a hekkeléssel létrejött cikkeket és a hagyományosabb álhíreket ugyanazokról a felhasználókról terjesztették, ami arra enged következtetni, hogy egy nagyobb kampányról lehet szó. Azt nem tudni, hogy ki állhat a dolog mögött, de Hultquist szerint
nem úgy tűnik, hogy gazdasági megfontolások állnak a háttérben, a kelet-európai célpontok pedig erősen utalnak az orosz érintettségre.
Ez már csak azért sem teljesen elrugaszkodott ötlet, mert az oroszok korábban is alkalmaztak már ilyen módszereket. Az amerikai hírszerzés erősen utalt például arra, hogy 2017-ben orosz hekkerek hatoltak be Katar állami hírügynökségének rendszerébe, majd ott egy álhírt helyeztek el, melynek célja a Katar és az Egyesült Államok közti indulatok felszítása volt. Ezúttal még kevesebb bizonyíték áll rendelkezésre, ám Hultquist szerint a történtek az oroszok érdekeit szolgálják.
Az álhírterjesztés jelentős része Litvániára fókuszált, amivel a Defense One tavaly hosszabban is foglalkozott, ebben az akcióban pedig több elég nagy profilú újságot is sikerült feltörnie a hackereknek.
A támadások a közelmúltban sem igazán csillapodtak, a fókusz azonban átkerült az új típusú koronavírus által okozott Covid-19 betegségre. Januárban a Kas Vyksta Kaune és az angol nyelvű Baltic Times is arról számolt be, hogy az első litvániai fertőzött egy amerikai katona volt, aki kórházba kerülése előtt sokat járt emberek között, hamar kiderült azonban, hogy ez nem igaz.
Idén áprilisban aztán Lengyelországot érték támadások, többek közt egy olyan, több portálon is megjelent álhír képében, melyben egy amerikai tisztviselő szervezetlennek és inkompetensnek nevezte a helyi lengyel erőket. Ez a kampány ráadásul nem is állt meg itt: a Lengyel Katonai Akadémia honlapján megjelent egy hamisított levél, ami arra kérte a lengyel hadsereget, hogy ne gyakorlatozzon többet az amerikaiakkal, ezek ugyanis egyértelműen provokálják az oroszokat. A lengyel kormány erre válaszul hamar kijelentette, hogy a levél nem tőlük származik.
Az, hogy a FireEye szerint a dezinformációs kampány egy forrásra vezethető vissza, önmagában is érdekesnek tűnik, az amerikai hírszerzés által nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumokkal együtt azonban még egy fokkal izgalmasabbnak tűnik a helyzet. Ezek alapján az orosz katonai hírszerző szolgálat, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) komoly szerepet játszott a koronavírusról szóló álhírek terjesztésében, illetve ennek a folyamatnak az összefogásában is.
A gyanú szerint a szervezet az orosz kormányzathoz tartozó hírügynökség, az InfoRos, illetve olyan weboldalak, mint a OneWorld.press, és a GlobalResearch.ca segítségével terítette az álhíreket. A New York Times-nak nyilatkozó amerikai hírszerzési források arról beszéltek, hogy a koronavírusos álhíreket is tartalmazó kampány egészen pontosan a GRU Unit 54777 néven ismert, pszichológiai hadviseléssel foglalkozó különítményének a feladata volt.
Mindez azért érdekes, mert a GRU kulcsszerepet játszhatott a 2016-os elnökválasztásba történő orosz beavatkozásban is, és bár ennek a mai napig nem egyértelmű a mértéke és a valódi hatása, a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás miatt ismét beszédtéma az orosz kiberbiztonsági fenyegetés. Ugyan a FireEye hangsúlyozottan nem kötötte össze a GRU munkásságát az általuk feltárt, a Ghostwriterhez köthető hekkelésekkel, Hultquist szerint ezeket nem szabad félvállról venni. Mint mondta, az ilyen álhíreknek akkor is nagy hatása lehet a közbeszédre, ha hamar felismerik és eltávolítják őket.
Attól tartok, hogy a média ilyen jellegű támadása nyugaton is felütheti a fejét, akár még a választások alatt is, ez ugyanis egy tökéletes utolsó pillanatos taktika. Vissza lehet tuszkolni a szellemet, ha egyszer már kiszabadult a palackból? El lehet hitetni elég emberrel, hogy ez nem a valóság, hanem egy külső aktor által megtolt narratíva? Ezen a ponton talán már késő lesz.
– tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Miguel Villagran