A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni - írja az MTI.

"A Perseverance nevű jármű olyan mintákat készíthet elő, amelyeket a következő Mars-szondák, a tervek szerint a 2020-as évtized második felében hazahozhatnak a Földre, ahol sokkal bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatokat lehet a mintákon elvégezni. Ilyen még nem volt" - mondta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.

Ezek a vizsgálatok annak megfejtését szolgálják, volt-e élet a múltban a Marson. A Mars évmilliárdokkal ezelőtt legalább annyira lakható lehetett, mint a Föld, felszínén rengeteg víz volt. A Naprendszer korai szakaszában a Mars nem volt elég nehéz, hízott bolygó, tömege csak a nyolcada a Földének, nem tudta erős gravitációval megtartani a légkörét és folyamatosan veszti a hidrogént.

A NASA legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) múlt hét csütörtökön indult a vörös bolygóra, ahová a tervek szerint bő fél év alatt jut el és 2021 februárjában fog landolni. Fő küldetése, hogy az élet nyomai után kutasson, emellett egy speciális eszközzel szén-dioxidból oxigént is megpróbál előállítani, amelyet később a Marsra érkező űrhajósok használhatnak.

A kínai, az egyesült arab emírségekbeli és az amerikai Mars-szonda egymás után történt fellövésének egyik fő oka, hogy a Nap, a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított mozgási sebességében előállt egy úgynevezett indítási ablak, amely időszakban jóval gyorsabban el lehet jutni a Földről a Marsra. A Mars a legközelebbi pályáján 56 millió, a legtávolabbin 250-300 millió kilométerre is lehet a Földtől.

A szonda nemcsak a Mars-járót, hanem egy kis helikoptert is magával visz. Utóbbiról ki fog derülni, hogy a földinél sokkal ritkább légkörben a rotorjaival képes lesz-e repülni, ebben az esetben ugyanis a levegőből is folytatható a Mars feltérképezése.