A Marson lévő völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki – állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A kutatók több mint 10 ezer marsi völgyet vizsgáltak és összevetették azokat a Földön lévő gleccserek által kivájt mélyedésekkel. A friss eredmények megkérdőjelezik azt az uralkodó nézetet, amely szerint a bolygónak egykor meleg, nedves éghajlata volt, bőséges folyékony vízzel, amely a felszínét formálta – írja az MTI.
"Az elmúlt 40 évben, vagyis a Mars völgyeinek felfedezése óta, az volt a feltételezés, hogy egykor folyók csörgedeztek a Marson és kimosták ezeket a völgyeket" – írta Anna Grau Galofre, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem közleményében. A szakember szerint azonban ezek a felszíni formációk nagyon sokfélék "azt sugallva, hogy nagyon sok folyamat közrejátszott a kialakulásukban".
A kutatók hasonlóságokat találtak néhány marsi völgy és a Kanadai-szigettengerben fekvő Devon-sziget szubglaciális csatornái között. A szigetet "a földi Marsként" is szoktak emlegetni terméketlensége és fagyos környezeti viszonyai miatt.
A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy a marsi völgyek egy részét a jégtakarók alatti olvadt víz vájhatta ki 3,8 milliárd évvel ezelőtt, ami összhangban van az éghajlati modellek mutatóival, miszerint a bolygó egykor sokkal hidegebb lehetett.
Az eredmények azt mutatják, hogy a völgyhálózat mindössze töredékének mintázata egyezik a felszíni vizek okozta erózió nyomaival, ami éles ellentétben áll a völgyek eredetét illető hagyományos nézettel
– mondta Mark Jellinek, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány szerint a "Mars történetének első egymilliárd évére jellemző éghajlati viszonyok megértése fontos lépés annak meghatározásában, hogy alkalmas volt-e valaha a földi értelemben vett élet támogatására".
A szakemberek szerint a jeges környezet valójában még kedvező is lehetett az esetleges ősi létformáknak.
"Egy jégtakaró több védelmet és stabilitást nyújthatott az alatta lévő víznek, valamint mágneses mező hiányában – a bolygónak volt ugyan ilyenje, de évmilliárdokkal ezelőtt eltűnt –, menedéket jelentetett a napsugárzás ellen" – írták a kutatók.