Egy friss kutatás arra keresi a választ, hogy a közösségi oldalakon terjedő, koronavírussal kapcsolatos álhírek és hamis információk milyen károkat és közvetlen haláleseteket okoztak a társadalomban, és egyáltalán mit lehet róluk tudni. 

A kutatók nyilvánosan elérhető bejegyzésekből dolgoztak, és a koronavírussal kapcsolatos pletykákat, megbélyegzéseket és összeesküvés-elméleteket vizsgálták – igaz, azt ők is elismerik, hogy mivel nagyon sok ilyen hír nem nyilvános csoportokban és bejegyzésekben is terjed, így nagyon nehéz megmondani, hogy egészen pontosan milyen mennyiségű és gyakoriságú problémáról beszélünk. Mindenesetre ők december 31. és április 5. között nyilvánosságra kerülő álhírekkel foglalkoztak, összesen 2311 olyan esetet vizsgáltak, amelyek kapcsolatba hozhatók a koronavírussal. 

A kutatók három csoportba osztották ezeket a bejegyzéseket. A pletykák azok a meg nem erősített információk, amikről a megosztás pillanatában nem tudhatja a felhasználó, hogy később igaznak bizonyul, vagy éppen kiderül, hogy az egészet meg lehet cáfolni. A megbélyegzés címkét egy csoport diszkriminációjával vagy leértékelésével kapcsolatos bejegyzések kapták, az összeesküvés-elméletek közé pedig azokat a bejegyzéseket sorolták, amik arról szólnak, hogy van egy vagy több főgonosz, akik titokban a rosszindulatú mesterterv végrehajtásán dolgoznak. 

Az eredmények szerint legalább 25 nyelven, 87 országban voltak jelen álhírek, többségük (89 százalék) a pletyka kategóriájába sorolható, 7,8 százalék konspirációs elmélet, 3,5 százalékuk pedig megbélyegzés. 

A tanulmány példákat is sorol. A pletyka kategóriába kerültek az olyan hírek, mint hogy a tojások is fertőzöttek lehetnek, és hogy a fertőtlenítő úgy is hatékony védelmet biztosíthat a kórokozók ellen, ha megisszák. Megbélyegzésre alkalmasak voltak az olyan bejegyzések, amik szerint minden betegség a kínaiaktól ered. Az egyik legnépszerűbb konteó pedig az volt, hogy a koronavírus tulajdonképpen egy vegyi fegyver, amit Bill Gates és a segédei tákoltak össze, hogy még gazdagabbak legyenek. 

A legtöbb ilyen hír Indiából, az Egyesült Államokból, Kínából, Spanyolországból, Indonéziából és Brazíliából ered, és ezekben az országokban érte el a legtöbb embert. Az elemzés szerint a bejegyzések 24 százaléka a vírus terjedésével, a betegséggel és a halálesetekkel kapcsolatos, 21 százalék az intézkedésekről szólt, 19 százalék a hatásos kezelésről vagy csodagyógymódokról írt, 15 százalék a vírus eredetével és a betegség okával foglalkozott, 1 százalék erőszakról írt, és további 20 százalék egyéb, a fentiekbe nem sorolható kategóriába tartozik. 

A kutatók szerint a világon legalább 800 haláleset okoztak az ilyen közösségi oldalakon megjelenő veszélyes „jó tanácsok”, ennyien vannak, akiknek az életét nem sikerült megmenteni, miután fertőtlenítőt vagy hipót ittak, mert azt olvasták, hogy az a szervezetből is kiírtja a vírust. 5876 ember került ugyanezen okból kórházba, és legalább 60 ember vakult meg, mert metanolt ivott, hogy megelőzze a betegséget. Hogy áttételesen hány ember halálához vezetett az, hogy nem tartotta be az intézkedéseket, és nem követte a szakemberek utasításait, azt ugyanakkor nehéz megmérni, mert nem egy konkrét álhírhez köthető. Így például az sem mérhető pontosan, hogy mennyivel terjedhet gyorsabban a vírus amiatt, hogy sokan ott sem hordják a maszkot, ahol egyébként kötelező lenne – noha a tudományos életben egyértelmű konszenzus van arról, hogy a maszkviselés segít a vírus terjedésének lassításában.

A tanulmány szerzői szerint a pletykák nagyon nagy károkat tudnak okozni, és csökkentik a hiteles, tudományos tényeken alapuló megelőzési intézkedések sikerét.