A NASA megfigyelés alatt tart egy óriási területet a Föld mágneses mezejében, ahol a mágnesesség gyengébb, mint a mező többi pontján – írja a Science Alert. Az anomália egészen Dél-Amerikától Délnyugat-Afrikáig tart, és Dél-Atlanti Anomáliának (South Atlantic Anomaly – SAA) keresztelték el.

A NASA különösen érdekelt a jelenség felderítésében, mert míg az ránk a bolygó felszínén közvetlenül nincs különösebb hatással, addig az űrügynökség Föld körül keringő eszközeit (beleértve a Nemzetközi Űrállomást, aminek pályája átszeli az anomáliát) súlyosabban érinti. A mágneses mező véd a nagy energiájú protonoktól, de ha gyengébb a mező, az azt jelenti, hogy a protonok könnyebben találhatnak el elektromos rendszereket, ezzel rövidzárlatot, esetleg komolyabb zavart is okozhatnak.

Az anomália vizsgálatától egyrészt azt remélik, hogy találnak valamilyen megoldást, amivel megvédhetik a műholdakat, másrészt nyomozhatnak egy izgalmas jelenség után.

A Föld mágneses mezeje több tényező miatt olyan, amilyen. A legfontosabb a bolygó magjában található olvadt vas, aminek mozgása generálja a mágneses mezőt. Ezt akadályozza egy nagy, sűrű sziklakupac, közel 3000 kilométerrel Afrika alatt. Ez valamennyire árnyékolja a még mélyebben található vas hatását, így születhetett az anomália.

2016-ban Ashley Greeley, a NASA kutatója azt vette észre, hogy az SAA sodródik. Azóta kiderült, hogy nemcsak mozog, hanem épp ketté szakad, két sejtté osztódik. Még nem tudni, hogy ennek milyen hatása lesz az anomáliára.

Egy nemrég kiadott tanulmány szerint az SAA nem egy új dolog, hanem egy rendszeresen előforduló mágneses esemény, ami akár már 11 millió évvel ezelőtt is lejátszódhatott. A megfigyelésnek hála a NASA kutatói modelleket és előrejelzéseket akarnak készíteni az anomáliáról.