Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum sötét korszaka több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Az ősrobbanás után egy ideig teljes sötétség uralkodott, majd mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első csillagok és galaxisok, amelyek ismét fényt hoztak a világűrbe. Később ezek ionizálták az intergalaktikus tér összes gázatomját úgy, hogy ellopták tőlük az elektronjaikat.

„Sohasem leszünk azonban olyan helyzetben, hogy ezt a jelenséget közvetlen megfigyeléssel igazoljuk” – mondta Daniel Schaerer, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének kutatója. Több információ szerzéséhez a kutatóknak az ősgalaxisokhoz hasonlatos, közeli ultraibolya galaxisokat kell megfigyelniük, amelyek elegendő ionizált fotont sugároznak ki, és ezek el is érik a Földet.

Csak nemrég fedeztek fel a csillagászok néhány tucatnyi ultraibolya sugárzású galaxist. Ezek azonban vagy nagyon közel, vagy nagyon távol vannak a Naprendszerhez. Az Indiából 2015-ben felbocsátott AstroSat műhold UVIT ultraibolya teleszkópja azonban kezdetben csak a közepes távolságra lévő ultraibolya galaxisok felkutatását tette lehetővé. Így a tudósok most fedezték fel ezen a területen az első galaxist, amely extrém mértékű ultraibolya sugárzást bocsát ki. 

Az AUDFs01 nevű galaxis mintegy 9,3 milliárd fényévnyire található a Naprendszertől. Az ehhez hasonló további galaxisok felfedezése lehetővé tenné az univerzum ionizációs periódusának alaposabb megismerését – vélik a tanulmány szerzői.

(MTI)