Három évvel ezelőtt rejtélyes és hatalmas kőépítményeket fedeztek fel a szaúd-arábiai sivatagban. Van közülük nagyobb, mint egy focipálya, egy másik pedig egy kialudt vulkán lejtőin terpeszkedik. Egészen eddig nem sok mindent tudtak az építményekről, amelyeket - meglehetősen spekulatív módon - kapuknak hívnak. Az arabok a musztatil kifejezést használják rájuk, ami négyzetet jelent.
A feltételezések szerint a mészkő építmények rituális célokat szolgáltak, és a szénizotópos kormeghatározás azt mutatta, hogy 7000 évesek vagy annál is régebbiek.
A musztatil együttes a monumentális építészet lenyűgöző fejlettségét mutatja, minthogy több száz ilyen építményt emeltek Arábia nyugati részén. Ez az egyik első példája a hatalmas kőépítményeknek az egész világon
- írták a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet kutatói a tanulmányukban.
Az építményeket négyzetes, alacsony kőfal határolja. Változatos a méretük, a legkisebbek oldalhosszúsága 15 méter, a legnagyobbaké 616 méter. Amikor építették őket, valószínűleg emelvény állt a négyzetek szemközti végeinél. Az egyik építmény falán geometrikus festményeket is találtak. Hasonló stílusú rajzokat eddig egy más régészeti lelőhelyen sem találtak.
Fénykorukban az építmények valószínűleg gazdagon festettek voltak, és lenyűgöző látványt nyújthattak már messziről is. A területről kevés lelet került elő, amiből arra következtetnek, hogy nem laktak bennük folyamatosan. Ezért gondolják, hogy vallási szerepet tölthettek be, de ennek részletei nem ismertek.
Jelenleg a terület csontszáraz sivatag. Az építésük idején azonban jóval nedvesebb lehetett a klíma. Időszámításunk előtt 8000-től 4000-ig tartott az utolsó úgynevezett Zöld Arábia periódus, amikor sokkal több eső esett a területen, mint manapság. Ekkor főként pásztorkodással foglalkoztak a helyiek, ezért elképzelhető, hogy a musztatilok területjelző funkciót is elláttak: kijelölték a legelők határait.